Amikor a fullánk fúrja az oldalam

A Jászságban járva az egyik töltésről kiszúrtam valami furcsát egy fa ágán. Messziről egy torz csillagnak tűnt, esetleg valami rongynak, mindenesetre nem illett a képbe. odaballagtam hozzá és már túl közel voltam, amikor leesett mi az. Gyorsan lőttem a fotómasinámmal az amorf és hirtelen felbolyduló alakzatra kettőt, majd megfogadtam kedves barátném Uccu nevű kutyájához intézett szavait: “Futttááááás!”


Elkóborolt méhcsalád fejmagasságban

2 hozzászólás “Amikor a fullánk fúrja az oldalam” bejegyzéshez

  1. Egy-két éve akkor darázsfészek nőtt a garázsunk felett a padlásajtóra, hogy a méhész (aki kijött megnézni) lassan elhátrált. Azt mondta, hogy még egy füstölési kísérlet is halálos kergetőzésbe mehet át ennyi darázs esetében. Aztán télen kijött és eltávolította a fészket, ami közel 60cm magas és úgy 30-40cm széles volt. Sajnos nem voltam otthon és senki sem fotózta le, de ijesztő volt.
    Allergiás vagyok valamennyire a csípésekre, egy ilyen csillag láttán úgy süvítettem volna az ellenkező irányba, mint egy üstökös:P
    Tök érdekes, hogy a természet milyen szép formákat képes leképezni…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*