Vendéglátásban évtizedeket dolgozó családtagom látogatott ki május elsején a szombathelyi Sportligetbe. Eredetileg a sör és a virsli is szerepelt a programban, ebből azonban semmi nem lett. Az egyik ételárusnál a szél belekapott a szalvétahalomba és lefújta a földre. Néhányan elmentek mellette, többek között egy hölgy is, az apró termetű kutyájával. A pultos kiszolgálta a következő vevőt, de már nagyon bánthatta a szemét a földön hempergő szalvétaköteg, mert előjött a sátrából, felvette a kupacot, visszatette a pultra és rátett valami nehezéket, így a következő vásárlóknak az alól kellett kipecázniuk a remélhetőleg „csak” földes szalvétákat.
A szél egyéb huncutságokat is művelt, például ledöntötte a kukoricapattogtató tégelyét is. Szegény árusnak némi időbe telt, mire a földre borult kukoricákat visszaszedegette a tégelybe a földről. Ez volt az a pont, amikor rokonom minden ottani ínyencségről lemondott és otthagyta a Sportligetet. Úgy látszik, finnyás családom van.