Csizma az asztalon

Zuhogó esőben értem ki egy szabadtéri programra. Fotóznivaló nem akadt, vendég sem, így úgy döntöttem, bevállalok egy “töki pompos” névre hallgató szalonnás, hagymás, tejfölös langallót. Megálltam a pult előtt és annyit láttam, hogy az eladó egy széken előre görnyedve ügyködik valamin. Nem akartam siettetni, gondoltam csak feláll előbb-utóbb. Nos, az “utóbb” jött be, miután a szomszéd árus átkiabált neki, aki látta, hogy egy ideje ott ácsorgok. Az ifjú hölgy csak annyit hallott, hogy a kollégája szól, ezért nyögve felegyenesedett, a jobb kezében egy ecsettel. A bal kezére egy zöld gumicsizmát húzott, amire éppen színes virágokat pingált. Amikor meglátott zavarba jött, az asztal alá hajította a csizmát és egy halk bocsánatot rebegett, fél lábon egyensúlyozva. Kíváncsi voltam, hogyan oldja meg a helyzetet és kértem a langallót. A hölgy egy pillanatig habozott, de aztán szalvétát ragadott, arra tette rá a pompost, majd gyorsan elvette a pénzt. Valahogy nem ettem olyan jóízűen, mint ahogy terveztem, hiszen óhatatlanul ott motoszkált a fejemben, hogy ott fogom a szalvétát, ahol a hölgy gumicsizmabelsős keze volt az előbb, ez pedig valahogy olyan, mint amikor egy étteremben a rántott gombafejes menünél valaki elsüti a hüvelygombás “poént”.

De ezek a virágos gumicsizmák is érdekesek. Most ez az új divat? Egyre többet látok belőlük. Ezt például egy esküvőn fotóztam:

2 hozzászólás “Csizma az asztalon” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*