Üzletszerűen elkövetett vendégriasztás

Remek kirándulós programsorozatot kínál a Pannon Lapok vasárnaponként Geocaching álnév alatt. Ugyan  a klasszikus geocachinghez nincs sok köze, de sok családot ösztönöz közös kirándulásra, többek között a miénket is. Fejér, Vas, Veszprém és Zala megyei célpontokat jelölnek meg felkeresésre, ahol bélyegzésekkel igazolják a megjelenést. A program érdekessége, hogy a bélyegzés után kiosztanak egy halom bónt mindenkinek, amivel kedvezményesen lehet dőzsölni helyi vendéglátóhelyeken, olcsóbban, vagy ingyen lehet múzeumokat látogatni stb. Magyarul forgalmat generálnak a helyi vállalkozásoknak is. Az ember azt gondolná, ennek örülnek a helyiek. A tapasztalatok azonban mást mutatnak.

Sokan kirándulnak a négy megye érdekes helyszíneire

Egy meleg vasárnapi túra után beültünk egy Veszprém megyei fogadóba, ahol a fogyasztásból 15, a fagyiból 20 százalék kedvezményt kaphattunk a bón ellenében. A teraszon egy szabad asztalt találtunk, a többinél hozzánk hasonló kirándulók ültek bónokkal, azaz az újság akciójának köszönhetően tele volt a hely. A személyzet viszont látványos bemutatót tartott abból, hogyan kell úgy elmenni a rendelni kívánó vendégek mellett úgy, hogy ne kelljen rájuk nézni és a hangjukat se hallják. A fagyigépnél sem ült senki, érdekes volt látni, ahogy időnként feltorlódott a sor, majd percek múlva odébbálltak azok, akik nem egy órás programnak szánták a fagyivásárlást. A fizetésnél kiderült, hogy a felszolgálónknak fogalma sincs arról, hogyan kell kedvezményt beütni a pénztárgépbe, mi viszont nem vettük a lapot és már csak azért sem kívántunk lemondani a kedvezményről egy háromezres számlánál. Üdülési csekkel “természetesen” nem lehetett fizetni a vár mellett álló csárdában. Kifelé menet még elcsíptük a látványt, amint a fagyigépből  a tálcára kicsöpögő levet a felszolgáló visszaöntötte a tartályba.

A szomszédos várba egy különálló épületnél lehetett jegyet váltani. Üdülési csekket természetesen nem fogadtak el. Kifizettünk néhány ezer forintot a felnőttekre és gyerekekre, majd megkérdeztük, hol kell bemutatni a jegyeket. “Ja, azt sehol. Nincs jegyszedőnk, nincs rá pénz. Menjenek csak nyugodtan!”

A mi mosolyunk sem volt őszinte
A mi mosolyunk sem volt őszinte

A következő héten a közelbe, Kőszegre kirándultunk a játék keretében. A koronaőrző bunker előtt törmelék- és szemétkupac, azelőtt pedig “Fényképezni tilos!” tábla, amit lelkesen fotózott minden arra járó.  A Kálvária templomnál megkaptuk a bélyegzőnket, majd leültünk egy padra almát rágcsálni.  Van egy rossz szokásom, szeretek elolvasni mindent, ami holtidőben elém kerül. Így a szomszédos tájékoztató táblát is átfutottam, amitől elkerekedett a szemem. “A Kálvária-templom pihenőhely  kialakítása az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával, az alpannonia L00051 számú projekt  keretében valósult meg. A projekt összköltségvetése: 628240 Euro. Kedvezményezett: Kőszeg Város Önkormányzata”

Némi rágódás után bevillant, hogy talán nem az öt pár fapad kihelyezése kerülhetett 182 millió forintnak megfelelő Euróba, de talán szerencsésebb lenne a tájékoztató táblán a konkrét fejlesztésre fordított összeget feltüntetni. Pontosabban akkor szerencsésebb, ha az adott fejlesztés korrekt árakon került kiszámlázásra. Hódoltunk egy kicsit a valódi geocachingnek is (előre megadott GPS koordináták alapján kerestünk meg elrejtett dobozt). A trianoni kereszt mellett elrejtett ládát kutattuk fel, amit elvileg még erdőben rejtettek el, de a napokban kivágták a fákat a környékén. A ládát még megtaláltuk, de ideje lenni áthelyezni. Lefelé sétálva még rácsodálkoztunk egy Audira, amit a Kálváriához vezető földút elején parkolt le a tulaja, az út közepére. Talán a sofőr nem kapott infarktust félúton, mert a mentő is ott ment volna be hozzá.

A legjobb hely a parkolásra
A legjobb hely a parkolásra

Kőszegen meglátogattunk egy múzeumot, ahova a bónunkkal ingyen lehetett bemenni. A bejáraton büszke tábla hirdette, hogy a múzeum 29 millió forintos EU-s támogatásban részesült foglalkoztató és virtuális pontok kialakítására. A bónok leadása után a jegyszedő hölgy készségesen elmondta, merre indulhatunk. Javasolta, hogy a padláson kezdjünk és felhívta a figyelmünket, hogy felfelé vigyázzunk a csigalépcsőn, mert nagy a sötét, mivel minden izzó kiégett. A múzeum tehát megvalósította a virtuális világítást is, 29 millióból valószínűleg már nem telt 4 darab világítótestre. (Olcsó energiatakarékos égőkből az egész nem került volna egy ezresbe.) Láttunk nagy tájékoztató kijelzőket is, amiket talán balesetvédelmi okokból be sem kapcsoltak, nehogy megrázza az ingyen betérőket az érintőképernyő. A konnektor dugóját rátették a kijelzőre, hogy egyértelmű legyen, a gép nem működik. Kifelé még fültanúi lehettünk a “zárd be az ajtót utánuk, most már senki ne jöjjön ide” kezdetű zsörtölődésnek, fél órával záróra előtt.

A kincsesládát még erdőben rejtették el, de a fa is nagy kincs, azt elvitték

Ha magyarként két egyszerű kiránduláson ennyi negatív élményben volt részünk, akkor vajon mit tapasztalhatnak a hozzánk érkező külföldiek? Vajon visszatérnek röhögni?

“Üzletszerűen elkövetett vendégriasztás” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Fillérb**szó János írását olvashattuk.
    Azért arra kíváncsi lennék, van-e olyan napja az évnek amikor nem csak fröcsögés, fikázás hagyja el az író tollát/billentyűzetét, hanem pozitív dolgok is. Fehér holló ritkaságúak ezek a napok….

    1. Fillérb*szó János… ez jó, tetszik. És igen, elismerem, hogy Fillérb*szó János vagyok, amennyiben az azt jelenti, hogy ragaszkodom ahhoz, amit ígérnek és nem hagyom magam bepalizni.
      Négy felnőttről és két gyerekről van szó, így az ún. “fillérb*szásaim” ezres nagyságrendűek sok esetben.

      Elfogadom, ha t. Alma nevű hozzászóló csendben lehajtja a fejét és szó nélkül fizet, ha a megrendelt mákos lecsó ára a blokkon kétszer annyi, mint ami az étlapon volt, elfogadom, ha őt nem zavarja, hogy nem vendégnek tekintik valahol, hanem egy eltűrt valakinek, akinek szívességet tesznek azzal, hogy beengedik valahova. Elfogadom azt is, hogy ő szívesen elnyalogatja a visszafagyasztott moslékot, ha éppen az jut neki. De ne ez legyen a természetes.

      A második kérdésre válaszolva pedig csak annyit, hogy bőven van olyan napja az évnek, de azt hiszem feleslegesen magyaráznám. Úgyhogy szép napot és jó forintszórást.

      Üdv:

      A fillérb*szó 🙂

  2. Pozitívum ezeken a napokon nem is történt? Nem olyanra gondolnék, hogy kibújt a nap a felhők mögül…
    Akárhányszor és akárhol olvasom LF írásait, mindig a fájdalom ami előtűnik belőlük. Azt furcsállom, hogy állandó jelleggel a rossz történik LF-sal, egy tipikusan viktimológiai eset, akit csak a negatív pólus vonz.

  3. Hát ha csak a Sokkoló rovatot olvasod, akkor nem tudok segíteni. Gondolom már a Zsaru magazinnak is írtál, mert megdöbbentő, hogy nagyrészt rendőrökkel és bűnesetekkel foglalkoznak, pedig kis elefánt született a budapesti állatkertben, arról meg egy sor sem… 🙂

    Javaslom a pékeknél is reklamálj, amiért nem gyártanak horganyzott lemezt.

    (És most kapásból ebből a hónapból tudnék mondani tíz vidám eseményt, amin részt vettem és amiről írtam, de nem teszek neked akkora szívességet, hogy irányt mutatok. Mert azt hiszem rendszeres írásaid meggyőztek arról, hogy ne tegyem…)

  4. Átmegyünk kis vicceskedősbe és elbagatellizálósba, ráadásul tegezve… Nem rossz védekezés, de a tükörbe reggelente ezután is tessék beleköpni.

  5. A tegezés természetes dolog egy blogon, nem kellene úgy csinálni, mint aki most hallja ezt először. És a korábbi hozzászólások (nem a maiak) okot adnak arra, hogy az udvariassági köröket kihagyjam. A tükröt pedig nincs okom bemocskolni. Esetleg a bejegyzéshez érdemi válasz lenne? Örömmel megvitatom, de neked igazából nem a cikkekkel és bejegyzésekkel van bajod, ez már párszor kiderült.

  6. Nőjjön már be a fejed lágya és hagyd ezeket az almaféle nyomorékokat! Ez élete öröme hogy belédköt. Inkább frissítsd gyakrabban a blogodat hogy pukkadjon meg bele ez az Alma mert úgyis olvasni fogja. Barátai nincsenek így hát ebbe éli ki magát.

    Ami meg a blogban van az elgondolkodtató. De nehogy már te érezd rosszul magad mert leírod.

    Írj sokat!

  7. Az igaz hogy nem most hallom először, ám ha valahol engem magáznak akkor direkt nem tegeződöm vissza. No mindegy, ennyit az udvariasságról. És valóban, nem a cikkek amik inspirálnak, hogy támadjak, hanem az irritáció és most pont bele tetszett szaladni a pofonba.
    A bejegyzéshez? Nem ismerem a helyeket.
    Ergo nyugodtan lehet törölni a hozzászólásaimat.

  8. Annyiszor égetted már szénné magad hülyegyerek amikor hozzászóltál lesifotós cikkeihez, hogy lassan második napként ragyoghatsz. Minden alkalommal égtél pedig okoskodni, alázni akartál. Utána eltűnsz hogy más néven osszad az észt de normálisan hozzászólnod még soha nem sikerült, te offkirály. Az életben is ilyen irritáló vagy? Vagy csak lesifotós hajlandó neked válaszolni, azért akadtál rá, mint kullancs a kirándulóra?

    De hagylak égni, hozzád többet nem szólok mert téged tényleg ez izgat fel. Troll.

  9. Kedves Lesifotós!

    Magam is megerősítem amit a Veszprém Megyei tapasztalatokról írtál. A település Nagyvázsony és a vendéglő a VárCsárda. A kedvezményt nekünk sem akarták megadni, a két felszolgáló közül a nő úgy viselkedett mint akit ostorral vernek hogy felszolgáljon. Hozzánk 10 perc múlva szíveskedett odajönni.

    Az étel rendben volt, de a hozzáállás kritikán aluli volt. Legközelebb messze elkerüljük.

    Kedves (???) Alma!

    Már ez a bejegyzés is megcáfolja amit írsz, mert így kezdődik “Remek kirándulós programsorozatot kínál a Pannon Lapok vasárnaponként”. Ez aztán nagyon fikázás. Én nem ismerem az előéletedet, de az alapján, amit itt előadsz egy olyan embert látok, akit nem szeretnék megismerni.

    Fillérbaszás??? Az hogy nem engedi átverni magát? Te valami nagyon gazdag ember lehetsz? Tudod Nagyvázsonyba eljutni sem 2 fillér. De mi is megnéztünk sok dolgot. A belépők kb. 1000 forintnál kezdődnek. Te mit néztél meg utoljára? A napfelkeltét? De ahogy előttem írták a trollokat nem etettük. Jó dulifulizást.

    Lesifotós, te pedig írj a blogba is gyakrabban!

  10. ehh de felhuzott ez a cikk….az ironak halvany fogalma sincs az uzletrol..mi mennyibe kerul vagy egy uzletet fenntartani stb. … kedvezmenyt kapsz mert ezt valaki jol kitalalta (neki biztos megeri marmint aki kitalalta, de aki belep a korbe hogy elfogadja a bont annak nem! max reklamnak jo de mondd mar el nekem ha nem lenne udulesi csekked vagy mindenfele bonod mennel? NEM!… ebben az esetben a vendeglatosok arrol mondanak le – ha elfogadjak ezeket a mindenfele penzt helyettesito akarmiket – amit keresnenek csak hogy jolerezzek magukat a kedves vendegek!! Itt jegyzem meg…” tele volt a hely bonosokkal”..persze hogy nem orultek nekik… De meg azt is csekkel akarjak fizetni…ez elmondom a vendeglatosoknak meg 6% minus AFA amit majd 3 het mulva utal az udulesi szolgalat, tehat hiteleznek neked az elfogadok csak hogy jol erezd magad!!!! Tehat meg kevesebbet szednek be…!! Unios penzeket meg arra forditottak ami a tablara volt irva! Tessek palyazni es jobban csinalni! Az audis meg oda all ahova akar ki lehet kerulni…!! Szoval nagyon negativnak erzem ezt a cikket es a vendeglatosok lehuzasanak…ki kell probalni milyen nem vendegnek lenni! Tovabbi szep estet mindenkinek!!

    1. Kedves Körte!

      Ha nem akarok részesülni egy program kedvezményeiből, akkor nem lépek be. Ha beléptem, akkor feltehetőleg azt előre átgondoltan teszem, tehát onnantól akkor mire fel a kesergés?

      Az itt megemlített csárdát gondolom senki nem kényszerítette, hogy adjon 15-20 százalék kedvezményt azoknak, akik részt vesznek a PLT által szervezett programon. A csárda forgalma gondolom jelentősen megugrott egy normál vasárnaphoz képest. Valamit valamiért. Emellett én mindig adok borravalót, ami nem szerepel a blokkon, tehát rugalmasan felhasználható. Biztos vagyok benne, hogy a vendégek jó része is így tett. Tehát a forgalom nőtt, a haszonkulcs viszont kisebb volt, de a több ember több borravalót is hagyott.

      Üdülési csekk: bocsánatot kérek, hogy szeretném felhasználni a papírfecnit, amit a munkahelyemtől kaptam és bocsánat, hogy valóban hazai turisztikai látványosságoknál, vagy éttermekben, szállásokon akarom elkölteni és nem azt játszom vele, hogy beviszem ismert helyekre, ahol 0,8-as szorzóval felvásárolják, így készpénzzel távozhatok. Hidd el, tudom, hogy a csekkeknél felszámítanak díjakat, de ismét ott tartunk, hogy plusz bevételhez is juthatnak azok a helyek, akik felajánlják a csekkel fizetés lehetőségét. Mert így valóban olyanok is beeshetnek, akik egyébként nem mennének. A mi esetünkben négy felnőttről és két gyerekről van szó, tehát fogyasztás esetén súlyos ezresekről van szó.

      Úgy látom az Téged pl. nem zavar, hogy a vendéglátós átlátszó trükkel megpróbál átverni. (Aznap én voltam a sokadik, aki átadta a kedvezményről a bónt, mire a felszolgáló eljátszotta, hogy most lát ilyet először és nem tudja, mit kell kezdeni vele, miközben sok a dolga és csak feltartom ezzel. Azt gondolom, ez egy újszülöttnél elmegy, de azért nem kellene mindenkit hülyének nézni.)

      “Tessek palyazni es jobban csinalni!”

      Mármint csináljak egy múzeumot azért, hogy szóvá tehessek dolgokat és elbüszkélkedhessek vele, hogy nálunk világít minden lámpa? 🙂

  11. Mi is voltunk a cikkben található Nagyvázsonyi kiránduláson és semmi ilyet nem tapasztaltunk… Az utóbbi évek talán legkellemesebb napja volt. Nem csak szerintem. Lehet, hogy fontos hozzá a megfelelő társaság? 🙂
    Nem csodálkozom, hogy minden becsődől, ha a kezdeményezéseket ilyen kritikák fogadják….

    1. Kedves Puniella!

      Magával a kirándulással nekünk sem volt bajunk, a társasággal sem, csak az említett hozzáállással. És még ez sem rontotta el a hangulatot, de sorozatban azért érdekes. Lehet azt mondani, hogy ez Magyarország, ezt kell szeretni, de én azt gondolom, hogy az általam szóvá tett dolgokon nagyon egyszerűen lehetne segíteni.

      Azt pedig nem értem, hogy mit értettél az alatt, hogy minden becsődöl az ilyen kritikák miatt? Úgy érted, hogy csendben le kell nyelni ha át akarnak vágni, ha nem kapod meg azt, amit ígérnek stb.? Ez lenne a megoldás? Én inkább azt gondolom, hogy attól süllyed a színvonal, ha a szolgáltató nem figyel a visszajelzésekre és nem érdekli a vendége.

      Csak egy kérdés még: ha látod, hogy egy étteremben a vendég által meghagyott ételt hozzáöntik ahhoz, amit ezután szolgálnak fel, akkor vajon arra gondolsz, hogy milyen remek ötlet, nem pazarolnak, vagy inkább messze elkerülöd legközelebb az adott helyet?

  12. Szerintem jó a fillérbaszó által írt poszt.
    Én is a szolgáltatóiparban dolgozom jelenleg, és tényleg vannak olyan kollégák akiknek csak az olyan vendég fontos, akitől borravaló várható.
    Most, hogy már azt is tudjuk mi volt a remek hely – amit a posztíró nem nevesített, remélem jó reklám arra, hogy kerüljük el.

  13. Azért a gyümölcsös beszólások viccesek voltak. Egyet értek a cikk írójával én is ragaszkodom ahhoz ami jár. És így vittem is valamire. Ha nem tetszik a rendszer kedves vállalkozó el lehet húzni innen. Hidd el nem fogsz hiányozni senkinek. Vagy ne a vendéglátásba próbálkozz! Audi? Hát igen de ha mondjuk kirándulsz valami történik fent Veled és nem megy fel érted a mentő mert mondjuk egy Audi odaáll szerintem te lennél a legjobban felháborodva.

  14. Amíg a cikkben írtakat nem kezelendő tünetként, hanem jól megszokott jelenségként kezeli a többség, addig maradunk a mutyik és kicsinyességek országa amin tényleg jót röhög a külföldi, mint a fenekét vakaró majmon és hülye lesz itt elkölteni a pénzét.

  15. Én a Vas Népében láttam ezt a kirándulós játékot még tavaly és nagyon megtetszett. Tavaly több helyszínen voltunk. Sajnos Nagyvázsony és a mostani Kápolnásnyék kimaradt azon oknál fogva, hogy nincs pénzünk az oda-vissza több mint 300 kilométeres kirándulásra. Ahogy Alma mondaná fillérbaszók vagyunk mi is. Nagyon felháborított Alma beírása. Mi “csak” hárman kirándulunk gimnazista gyerekünkkel és úgy gondolkodunk hogy ha valahova elmegyünk ott szeretünk minél több dolgot megnézni. Így könnyen elröpül 20 ezer forint belépőkre és apró ajándékra amiről szívesen emlékezünk a kirándulásra. Efölött van az étkezés amit hűtőládából oldunk meg de egy fagyi, lángos csak becsúszik. Na meg a benzin ami most aranyárban van. Biztos van aki megteheti hogy nem kérdez rá az árra csak fizet de én meg biztosan tudom hogy nagyon sokan vagyunk akiknek ettől függ tudunk e még egy programot csinálni, kedves Alma. Fillérbaszók vagyunk, mi?

    Azért is szeretem a Vas Népe játékát mert kapunk tájékoztató nyomtatványokat a környék nevezetességeiről. Olyan helyeket is meglátogattunk, amiket egyébként nem biztos hogy látnánk. Meg együtt van a család és ez számunkra fillérbaszóknak is megfizethetetlen. Nagyon jók a kuponok is, mindig van olyan amit nem használunk fel de a belépők kedvezményeit mindig felhasználjuk. És a vendéglátós beírónak mondom hogy ezek a kuponok olyan helyekre is embereket visznek ahova egyébként kevesen mennének maguktól. Van akinek ez áldás van akinek teher de az utóbbi minek vállalja hogy ad kedvezményt ha a vendég csak nyűg neki?

    Biztos vagyok hogy Lesifotós nem kötekedni megy a családjával kirándulni csak leírja azt ami sokaknak fel sem tűnik de leírva érzelmeket vált ki. Ilyet vagy olyat. Én például örömmel elbeszélgetnék vele és a családjával egy erdei pihenőben. Almával viszont szerintem nem találkoznék mert ő el se megy ilyen programra. Ennyi. Bocsánat hogy ilyen hosszú vagyok csak eldurrant az agyam Almától és Körtétől.

  16. …”Ha nem tetszik a rendszer kedves vállalkozó el lehet húzni innen. Hidd el nem fogsz hiányozni senkinek…”

    na ez szép volt!! no comment….:)))) remélem többeknek megakadt ezen a szeme…utoljára többek által szeretett politikusunk szájából hallhatunk ilyen szépet:) gratula…

    De képzeld el mi lenne ha mindenki elhúzna…. az inproduktív társadalom részeként arra várna mindenki hogy valaki majd csak csinál valamit hogy ne az legyen a vasárnapi program hogy körözöl a tescoban és nézelődsz…:)) részemről ennyi..

  17. “az inproduktív társadalom részeként arra várna mindenki hogy valaki majd csak csinál valamit hogy ne az legyen a vasárnapi program hogy körözöl a tescoban és nézelődsz…:))”

    Te Körte, az megvan neked, hogy a cikk írója sem a Tescoban körözött és pont ezért látta ezt a sok érdekességet? Vagy ez elkerülte a figyelmedet? A Tescoban kisebb eséllyel verik át a pénztárnál mint az általad védett vállalkozói rétegben, akik azért csalnak mert jogosnak érzik és ezt te is úgy hangoztatod, mintha törvényi előírás lenne mást ígérni és mást adni.

  18. “Az audis meg oda all ahova akar ki lehet kerulni…!!”

    Te nagytudású Körte. Áruld már el, hogyan kerüli ki a mentő? Hogyan kerüli ki az a család, akinek fent a hegyen van a szőlője, gyümölcsöse és menne dolgozni? Hogyan kerüli ki a tűzoltó, az erdész, a vadász??? Sokat elárul a mentalitásodról ez az egy sor. Ha a te érdekeidről van szó akkor mindenki le van szarva.

  19. szamoca!

    ezt… “az inproduktív társadalom részeként arra várna mindenki hogy valaki majd csak csinál valamit hogy ne az legyen a vasárnapi program hogy körözöl a tescoban és nézelődsz…:))”

    nem a cikk írójának írtam ha nem esett le a visszaolvasásokból:)

    de igazad van…az utolsó soroddal:) le vagy szarva:P

  20. Hello,
    a sztorival kapcsolatban a következő gondolatok jutottak az eszembe:

    Gondoljunk csak bele, hogy a magyar nyelvben az “ügyes” szót az “átverés” szóra használjuk. Az “ügyeskedő” pedig az, aki mások (szerinte ártatlan) átveréséből szeretne előnyhöz jutni. (Egy gyakran MO-ra látogató francia ismerősöm hívta fel erre a figyelmet, nekem már fel sem tűnt, olyan ártatlanul hangzik.)

    Biztos mindenki ismeri testközelből azt a szituációt, amikor nagyon sokat foglalkozott valamivel és erre a környezete megjegyezte hogy ” igy könnyű, én is meg tudnám csinálni ugyanezt ha meglennének hozzá az eszközeim, sőt…”) Ez megy mindenhol, kicsiben és nagyban is. Az, ami józan értékrend szerint elismerésre méltó, az nálunk majdhogynem megvetés tárgya – és az a hülye, aki egyáltalán meg meri említeni. Tehát ha pl. van olyan pék, aki nem tesz adalékanyagot a kenyerébe és azt megemlítik valahol a hírekben, akkor azt “bárki meg tudná tenni, ha akarná” vagy “az nem nagy kunszt, a nagymamám is úgy sütötte a kenyeret” és hasonló beszólásokkal lesz tele a híradó fóruma (abszurd módon annak ellenére, hogy a boltokban nem lehet adalékanyag mentes magyar kenyeret venni) . Vagy ha a pizzéria a pármai sonkás pizzára tényleg pármai sonkát tesz, az is “normális, miért kellene megdicsérni őket”

    Remélem, követhető eddig a gondolatmenetem 🙂 Folytatom.

    Az embernek pszichológiailag az az “élete értelme”, hogy pozitívan megerősítse a jellemét, E. Berne (tranzakcióanalízis) szavaival érve “simogatásokat” kapjon. Mindenkinek egyénre szabott mennyiség kell ezekből a megerősítésekből megszereznie, hogy “egészséges maradjon”. Az ember egész élete folyamán elismeréseket gyűjt, más- és más formában. A színésznek heti rendszerességű tapsvihar nélkül depressziós az élete, amíg egy kutató professzornak elég, ha évente-kétévente kap egy-egy tudományos munkájára egy elismerő szakmai kritikát. Mivel kemény munkával lehetetlen elérni MO-n bárki elismerését ( a fent említett példa miatt), ezért mindenki úgy próbál “simogatáshoz” és önmegerősítéshez jutni, ahogy lehet. A legbiztosabb és legegyszerűbb az az önmegerősítés, ha az ember egy csoporthoz csapódik (párt), vagy egy populáris elvet képvisel. MO-n a legpopulárisabbak az a nézet, ami kicsinyli mások munkáját és “normálisnak” mond egy átlagon felüli (aki esetleg velem összehasonlítva igy sikeres lenne és igy akkor én nem lennék elég jó a magam szemében), vagy -aluli teljesítményt (amivel igy az én teljesítményem is felértékelődik, igy megerősitem magamat).

    És akkor itt most megemlíteném még a szociológiából ismert Le Bon törvényt, ami kimondja, hogy ha az ember csoportoknál automatikusan elszáll a felelősségtudat és megmarad a kollektív “ostobaság” ( erősen leegyszerűsitve)

    Szumma szummárum: ha az ember lelkileg kiegyensúlyozott, erős és önálló, megpróbálja leszoktatni magát a magas pozitiv visszajelzés-igényéről – vagy talál magának más módot, hogy azt megkapja (pl. sport), akkor még az is lehet, hogy az egyéniségek lassan megváltoztatják az ország jellemzőit 😉 és még az is lehet, hogy szép lassan elindul egy olyan folyamat is, ahol megdicsérjük majd nyilvánosan azt, ami átlagon felüli és “megéri” majd a visszajelzésfüggőknek is jó minőségű munkát végezni

    Hajrá Lesifotós, jó volt az észrevétel, tetszett a cikk 🙂 és ráadásként nagyon szimpatikusak voltak az elfogulatlan válaszaid (ezért is álltam neki leírni, hogy mi minden jutott az eszembe a cikk és a kommentek olvasásakor 🙂 )

  21. Én is részt vettem a túrán és semmi ilyet nem tapasztaltam. A várban még csak nem is kértek kuponokat a kedvezményhez. A szerinted moslék fagyira, mi akkor azt mondtuk, hogy már régen ettünk ilyen finomat és a pincér kedves és készséges volt, gond nélkül levonta a kedvezményt. A petendi langallón jobbat pedig még tényleg nem ettem. Negatívumokat találni nagyon könnyű, de én úgy érzem, hogy neked még a szél sem abba az irányba fújta a fák lombjait, ahogy az neked megfelelt volna….

  22. Kedves Merle, ez igen szép volt:-)
    Én 20 éve a turizmusban dolgozom, és nagyon sok Lesifotósra lenne szükség, hogy valamennyi visszatetsző jelenségre fel lehessen hívni a figyelmet. A turisztikai vállalkozók jelentős része “kényszervállalkozó”, értsd, jött a lehetőség, lecsapott (sokszor követve a szomszédját), aztán egyszerre csak sok lett a kapacitás, meg kezdett feltűnni a szakmaiatlanság, vendégutálat stb, elfáradni az ember és az üzlet (ez ugye az a vállalkozási életciklus, amit ismernie illene a belevágóknak)… Nézd meg a Balatont, ott van Európa egyik legjobb potenciális (turisztikai) terméke, nekünk magyaroknak sikerült ebből is egy nagy …-t csinálni. Múzeumok, ugyan! Látott már valaki felelősségre vont megyei/városi intézményvezetőket azért, mert kevés volt a vendég?… Szóval polgárosodottság nulla, felelősségvállalás nulla, együttműködési készség nulla, közösségi érdekek nulla, szakmai önképzések nulla, mit is várunk? A 10 éve várt TDM-rendszer lehetne talán a – lassú – megoldás, az általa kikényszerített minőségbiztosítással, stratégiákkal, szakmai programokkal és kíméletlen szembesítéssel, de hát ehhez polgárosodott lakosság (így vállalkozói réteg, önkormányzat stb) szükségeltetne…

  23. Egyet soha ne felejtsen el senki! A stílus maga az ember, és lehet itt írni tegeződve, magázódva,csak ne vesszen el a lényeg! Valaki nem azt kapott, amit ígértek.Nyilvánvalóan a vállalkozások azért vesznek részt ilyen programokban, mert hasznot remélnek tőle, azaz szerintem jelentkezniük kellett, hogy az ominózus bonokat, kuponokat beváltják, nem tették, vagy nem úgy ahogyan kellett volna.Ez hiba és igenis nyilvánosságra kell hozni!Csak egy a lényeg mindig maradjunk emberek, a hozzászólásainkban is és ne hagyjuk, hogy pont a lényeg sikkadjon el.Véleményem szerint ez a lényeg! Szép napot mindenkinek és figyeljen mindenki a stílusra

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*