Női dolgozót keres irodai munkára a 22 farkú főnök

Talán egyre többen használják az Internetet arra, hogy informálódjanak a munkaadóról, mielőtt jelentkeznének egy álláshirdetésre.  Lássunk is egy egyszerű példát, miért lehet ez hasznos:

Felveszünk női dolgozót irodai ügyintézőnek heti 2-3 napi munkanapnapra. Önéletrajzokat kérek a ...

A hirdetésben látható helyesírási hibát most hagyjuk, azt valószínűleg az újság gépelője ejtette és hagyjuk figyelmen kívül az egyes- és többesszámot is. Arra se térjünk ki, mennyire pozitív üzenete van annak, ha egy cégnek, vállalkozásnak, vagy annak vezetőjének freemail-es, freestartos stb. emailcíme van.

Tegyük fel nőből vagyunk és érdekel az állás. A személyes adatokat tartalmazó önéletrajz elküldése előtt azonban úgy gondoljuk, futunk egy kört a neten a hirdetésben látott adatok alapján. Írjuk be hát az emailcímet és máris látjuk az első találatban, hogy egy pénzügyi tanácsadó és hitelbehajtó cégről van szó. A második és a következő pár tucat találat azonban még beszédesebb.

Keresek igényes csajszit Vasmegyében. 22 farokkal.

Egyelőre még nem tudjuk eldönteni, a csajszikeresőnek van-e 22 farka, vagy a keresett hölgynek kell rendelkeznie ennyivel, mindenesetre a Kétfarkú Kutya Párt elbújhat szégyenében a két farkával.

A többi hirdetést nem másolom ide képpel (másolja az, akinek 22 farka van), de szemezgetek még párat, amiben ez az emailcím és telefonszám szerepel.

“45 -ös férfi keres vasi nagy luku csajszit. 22 farokra.”

“Szhlyen vagy környékről várok jelenkezőt 55 éves korig hölgyet akik birják a sext”

“Én is megkurnám szivessen vagy jelenkezzen egy jo nénike a h***@freestart.hu szét is nyalnám!!!! Szhlyen vagyok”

“Csáo!!! Vasi csajt keresek, 22 brokira.”

“keresek 55 ig vasi csajszit h***@freestart.hu 22 farokkal. 42 férfi vagyok és n n n n jo jo jo jo !!!! csako.”

“Vasmegyei csaszit keresek 55 ig fizetek dikrét kapcsira”

Stb., stb.

A kérdés már csak az, ilyen remek referenciák után vajon hányan adták be az önéletrajzukat a 22 farkúnak? A tanulság is kézenfekvő: ne használjuk a céges emailcímünket szexpartner kereső oldalakon.

Oszlopnak vezet a “közúti visszatartó rendszer”

A szalagkorlátok (azaz közúti biztonsági acél vezetőkorlátok) feladata egyszerű: meg kell akadályozniuk, hogy a járművek elhagyják a pályát pl. egy baleset során olyan helyeken, ahol a pályaelhagyás súlyos  következményekkel járna. (Pl. szakadék, erdősáv mellett, éles kanyarokban, csúszós pályán stb.) Az EU csatlakozásunk utáni vezetőkorlátoknak már meg kell felelniük a szabványoknak, ezt feltartóztatási fokozatokba sorolják. Az N1-es fokozatnál például a korlátnak vissza kell tartania egy 1500 kg tömegű személygépkocsit, ami 80 km/óra sebességgel, 20 fokos szögben ütközik a korlátnak. Az igen magas, H4b fokozat esetében már egy 38 tonnás nyergesvontatót is meg kell fognia a korlátnak, ami 20 fokos szögben, 65 kilométer/óra sebességgel ütközik a szerkezetnek.

Jó esetben a szalagkorlátnak ütköző autó nem repül le az útról, hanem szikrázva, forgácsolódva ugyan, de a pályán marad, a korlát vezeti, amíg meg nem áll. Ezek ismeretében ajánlom megtekintésre ezt a képet, amit Szombathely határában készítettem.

Talán jól érzékelteti a felvétel, hogy a korlát egyenesen villanyoszlopnak vezeti a neki ütköző járművet, ami jó eséllyel súlyos sérüléshez, a legrosszabb esetben halálhoz vezet. Az oszlopok helye itt a közúti visszatartó rendszer mögött lenne, érzésem szerint. Jelzem, kívülállóként kotyogtam most bele, elképzelhető, hogy teljesen szabályos a fotón ábrázolt szituáció, de a baleseteknél tapasztaltak alapján mindenképpen veszélyes.

Egy illusztráció a tubosider.hu-ról:

Hasbaszúrom magam, ha jön a török – újabb bakik az Egri csillagokból

Orosz karóra a várfalra mászó török kezén, sárga, vagy kék Ikarus busz a hegyek között, cigarettacsikk Dobó kapitány előtt… Talán minden filmkedvelő felnőtt hallotta már valamelyik bakit az Egri csillagok című magyar film kapcsán. Vannak, akik esküdnének rá, hogy látták is ezeket a filmben, holott városi legendáról van szó. Alapja ezeknek is van, könyvillusztráció, moziplakát terv készült olyan képekkel, amin az említett bakik felfedezhetők, a filmben azonban (valószínűleg) hiába keresnénk.

A szombathelyi Cseh Balázs viszont még rácáfolhat erre, hiszen az előző bejegyzésben is mutattam általa talált bakikat, amiket szerencsére fényképekkel is illusztrált. A most talált érdekesség megmosolyogtató, azt mutatja be, hogyan kap halálos nyíllövést a várfalon álló katona. Háát… a piszkos munkát elintézte a török helyet, saját hasába vágta a nyílvesszőt, ehhez a filmben a klasszikus nyílvesszősüvítés-hang  asszisztál. A módszer egyszerű, nem kíván speciális trükköket, utómunkát, csak sasszemmel megáldott csehbalázsok ne nézzék a filmet, hogy a lebukás kockázata minimális legyen.

Klikk a képre a nagyobb mérethez!

A híres török ruházat (gyakorló és surranó) fotón:

És végül a nyílvesszős jelenet GIF-ben:

Egri csillagok – újabb bakifotók a híres történelmi filmből

A hagyományőrzőként megismert Cseh Balázs remek saját felfedezésű bakikat juttatott el hozzám az Egri csillagok című magyar filmből. Nem, nem a már jól ismert hibákról (vagy a városi legendaként terjedő, a filmben nem szereplő karórás törökről és sárga buszról)  van szó, így a vadászata eredménye ezért is különösen kedves a számomra. Talán néhányan kedvet kapnak, hogy leporolják a videokazettát, DVD-t, vagy éppen letöltsék és megnézzék újra a magyar várvédők heroikus küzdelmét a törökkel. A bakik pedig semmit nem rontanak az élményen, sőt…

Balázs magyarázatot is fűzött a képei mellé, amiket ezúton is köszönök. Íme:

Aki ismer, az már tudja; megszállottja vagyok az “Egri csillagok” c. magyar rendezésű filmnek. Tévedés ne essék, gyermekkoromban és mostan is legkedveltebb filmjeim egyike. Azonban saját “bakivadászatomat” nem hagyhatom ki ebből a filmből sem… Ezeregyedszer is végig tudnám nézni, mert mindig más szemmel nézem, ami újat mutat az akkori filmgyártás jeles; ámbár néha esetlen megoldásaiból! Ennek ellenére tisztelem, becsülöm a rendezőt/stábot, akik ilyen nagy horderejű filmet akkor megvalósíthattak; s olyan szép történelmi élményt nyújtottak számomra a filmen keresztül.  Íme néhány kis apróság képekben, lesz még folytatás!


A hatalmas tüzes kereket a begyújtás után valakinek el is kellett indítania. Az ilyen komoly feladatra a Magyar Néphadsereg katonája lehetett a legalkalmasabb, természetesen szabályos gyakorlóruhában… (Klikk a képre a nagyobb mérethez!)


… azaz nem is egyedül volt.  Az egyik gyújtott, a másik lökött? Mindegy, pörögjön a kerék!


Kíméletes ölés a középkori szabványoknak megfelelően: rugós szablyával


A lényeg: valóban hasba döfte, nem mellé szurkált


Forró vizet a kopaszra! Ha a hátrébb látható létrán mászóra valóban nem szándékosan löttyent a szurok, akkor neki ez maradandó élmény lehetett


Korhű kamera az egri várban

Dugóban magukat szórakoztató lányok – videó

Dugóban araszolva figyeltem fel a mellettem “eldenszelő” lányokra, akik a maguk szórakoztatására kicsit feldobták a hosszú sétát. Nem tudtak a felvételről, tehát nem a kamerának csinálták. A háttérzene a rádióban szólt, ne kérdezze senki, nem tudom, mi az. Nekem mindenesetre jobb kedvem lett várakozás közben.

Klikk ide a videóhoz!

Gencsi gombák

“Gombacsalád” egy gencsapáti parkban. Semmi különös, csak megtetszett, ahogy kitornázták magukat a kavicságyból, az őszi levelek közé.

Egy csoport tintagomba Gencsapátiban

Az ehető tintagombával kapcsolatban megmaradt bennem egy korábban hallott figyelmeztetés, amit a Wikipédián is felleltem:

A tintagombák többsége nem ehető, ez alól három fajuk kivétel: a gyapjas tintagomba, a kerti tintagomba és a ráncos tintagomba. Alkoholt egyik fajjal sem szabad fogyasztani, mert az alkohol és a tintagomba együttesen enyhén mérgező.

Munkásbarát szerszám: a lapát

Dugóban araszolni egy zalai főúton nem jó. A negyedik több perces kényszermegállónál azzal nyugtattam magam, hogy legalább épül a 86-os út, azért kell várakozni, cammogni. Az épülés mondjuk nem a legjobb kifejezés, hiszen nem új sávokat kap, csupán a régi aszfaltot cserélik újra és megerősítik a padkát. Vagy valami ilyesmi. Először augusztusban gondolkodtam el ezen, amikor Rédics felé “száguldottam” ezen az észak-déli összekötőn. Akkor még nem jöttem rá, mi a furcsa ebben az építkezésben, de valami zavart. Amikor másodszor mentem arra már szeptemberben, akkor leesett a tantusz. Munkagép akad bőven, munkás is akad bőven, csak éppen senki nem dolgozik.

Lehet, hogy éppen én jártam arra rossz időben, augusztusban a kánikula miatt állhatott a munka, szeptember elején talán éppen tízórai időben mentem. Munkásbarát szerszám: a lapát részletei…

Szégyen utca, Szombathely

Ismét egy utcanév, amit nem talál meg a navigációs kütyü Szombathelyen. Egy ismerősöm hívta fel rá a figyelmet és a jelek szerint már több mint egy napja kint van a Metro melletti körforgalomnál ez az utcatábla. Az eredetileg Saághy utcával kapcsolatban évek óta megy a huzavona (pl. itt és itt), talán erre is akart utalni a tábla készítője.

A Saághy utcát keresztelte át valaki a napokban Szombathelyen

Azért a korábbi bejegyzésemben említett Rómeó és Júlia sétány jobban tetszett.