Rámnézett a tojás

Reggelinél sikerült egy pillanatig szemeznem a tojásommal. A főttel. Két szép sárga szemével rám nézett, de mielőtt megérthettem volna inkább bekaptam. Az utolsó emlékem róla ez a fotó.

Tíz percet kutattam az archív képeim között egy hatalmas tojás után, amit Vépen fotóztam le. A Blikkben jelent meg, de nem találtam meg a képeket. Pedig az igazán érdekes volt. A gazda előttem törte fel, arra számítottunk, hogy két sárgája lesz a héj alatt. De tévedtünk, egy sárgája volt a belsejében és benne még egy egész tojás!

Na, erre kíváncsi lettem volna, hogyan néz ki főtt tojásként. Ha meglesznek a képek, akkor feltöltöm. Hihetetlennek tűnik, de nem az.

20 deka párizsi, szelve

Egy kis zalai faluban álltam meg némi harapnivalóért. Zsemlét, kockasajtot és párizsit kértem. (Igen, tudom, miből készülnek, de szeretem ezeket, főleg vezetés közben.)

-Szeleteljem? – kérdezte az eladó hölgy kedvesen én pedig bólintottam és pénzt keresgéltem.
-24 deka lett, maradhat?
-Persze, maradjon csak. Nagy vagyok, belémfér.

Azt már a kocsi mellett vettem észre, hogy az eladó nem vitte túlzásba a szeletelést. Viszont igaza van. Mivel nem ismert, tudja, hogy nem vagyok falubeli. Egyedül ültem az autóban, így valószínű, hogy nekem kell. Öt zsemlére meg minek 20 szelet? Viszont ha utánaszámolunk, akkor kiderül, hogy csupán egy szelettel számította el magát, így lett a 20-ból 24 deka.De legalább a héját lehúzta.