Ötödik fejezet: A Vas Megyei Levéltár
Burkolat baki
Női dolgozót keres irodai munkára a 22 farkú főnök
Talán egyre többen használják az Internetet arra, hogy informálódjanak a munkaadóról, mielőtt jelentkeznének egy álláshirdetésre. Lássunk is egy egyszerű példát, miért lehet ez hasznos:

A hirdetésben látható helyesírási hibát most hagyjuk, azt valószínűleg az újság gépelője ejtette és hagyjuk figyelmen kívül az egyes- és többesszámot is. Arra se térjünk ki, mennyire pozitív üzenete van annak, ha egy cégnek, vállalkozásnak, vagy annak vezetőjének freemail-es, freestartos stb. emailcíme van.
Tegyük fel nőből vagyunk és érdekel az állás. A személyes adatokat tartalmazó önéletrajz elküldése előtt azonban úgy gondoljuk, futunk egy kört a neten a hirdetésben látott adatok alapján. Írjuk be hát az emailcímet és máris látjuk az első találatban, hogy egy pénzügyi tanácsadó és hitelbehajtó cégről van szó. A második és a következő pár tucat találat azonban még beszédesebb.

Egyelőre még nem tudjuk eldönteni, a csajszikeresőnek van-e 22 farka, vagy a keresett hölgynek kell rendelkeznie ennyivel, mindenesetre a Kétfarkú Kutya Párt elbújhat szégyenében a két farkával.
A többi hirdetést nem másolom ide képpel (másolja az, akinek 22 farka van), de szemezgetek még párat, amiben ez az emailcím és telefonszám szerepel.
„45 -ös férfi keres vasi nagy luku csajszit. 22 farokra.”
„Szhlyen vagy környékről várok jelenkezőt 55 éves korig hölgyet akik birják a sext”
„Én is megkurnám szivessen vagy jelenkezzen egy jo nénike a h***@freestart.hu szét is nyalnám!!!! Szhlyen vagyok”
„Csáo!!! Vasi csajt keresek, 22 brokira.”
„keresek 55 ig vasi csajszit h***@freestart.hu 22 farokkal. 42 férfi vagyok és n n n n jo jo jo jo !!!! csako.”
„Vasmegyei csaszit keresek 55 ig fizetek dikrét kapcsira”
Stb., stb.
A kérdés már csak az, ilyen remek referenciák után vajon hányan adták be az önéletrajzukat a 22 farkúnak? A tanulság is kézenfekvő: ne használjuk a céges emailcímünket szexpartner kereső oldalakon.
Oszlopnak vezet a „közúti visszatartó rendszer”
A szalagkorlátok (azaz közúti biztonsági acél vezetőkorlátok) feladata egyszerű: meg kell akadályozniuk, hogy a járművek elhagyják a pályát pl. egy baleset során olyan helyeken, ahol a pályaelhagyás súlyos következményekkel járna. (Pl. szakadék, erdősáv mellett, éles kanyarokban, csúszós pályán stb.) Az EU csatlakozásunk utáni vezetőkorlátoknak már meg kell felelniük a szabványoknak, ezt feltartóztatási fokozatokba sorolják. Az N1-es fokozatnál például a korlátnak vissza kell tartania egy 1500 kg tömegű személygépkocsit, ami 80 km/óra sebességgel, 20 fokos szögben ütközik a korlátnak. Az igen magas, H4b fokozat esetében már egy 38 tonnás nyergesvontatót is meg kell fognia a korlátnak, ami 20 fokos szögben, 65 kilométer/óra sebességgel ütközik a szerkezetnek.
Jó esetben a szalagkorlátnak ütköző autó nem repül le az útról, hanem szikrázva, forgácsolódva ugyan, de a pályán marad, a korlát vezeti, amíg meg nem áll. Ezek ismeretében ajánlom megtekintésre ezt a képet, amit Szombathely határában készítettem.
Talán jól érzékelteti a felvétel, hogy a korlát egyenesen villanyoszlopnak vezeti a neki ütköző járművet, ami jó eséllyel súlyos sérüléshez, a legrosszabb esetben halálhoz vezet. Az oszlopok helye itt a közúti visszatartó rendszer mögött lenne, érzésem szerint. Jelzem, kívülállóként kotyogtam most bele, elképzelhető, hogy teljesen szabályos a fotón ábrázolt szituáció, de a baleseteknél tapasztaltak alapján mindenképpen veszélyes.
Egy illusztráció a tubosider.hu-ról:
Hasbaszúrom magam, ha jön a török – újabb bakik az Egri csillagokból
Orosz karóra a várfalra mászó török kezén, sárga, vagy kék Ikarus busz a hegyek között, cigarettacsikk Dobó kapitány előtt… Talán minden filmkedvelő felnőtt hallotta már valamelyik bakit az Egri csillagok című magyar film kapcsán. Vannak, akik esküdnének rá, hogy látták is ezeket a filmben, holott városi legendáról van szó. Alapja ezeknek is van, könyvillusztráció, moziplakát terv készült olyan képekkel, amin az említett bakik felfedezhetők, a filmben azonban (valószínűleg) hiába keresnénk.
A szombathelyi Cseh Balázs viszont még rácáfolhat erre, hiszen az előző bejegyzésben is mutattam általa talált bakikat, amiket szerencsére fényképekkel is illusztrált. A most talált érdekesség megmosolyogtató, azt mutatja be, hogyan kap halálos nyíllövést a várfalon álló katona. Háát… a piszkos munkát elintézte a török helyet, saját hasába vágta a nyílvesszőt, ehhez a filmben a klasszikus nyílvesszősüvítés-hang asszisztál. A módszer egyszerű, nem kíván speciális trükköket, utómunkát, csak sasszemmel megáldott csehbalázsok ne nézzék a filmet, hogy a lebukás kockázata minimális legyen.
Klikk a képre a nagyobb mérethez!
A híres török ruházat (gyakorló és surranó) fotón:
És végül a nyílvesszős jelenet GIF-ben:
Egri csillagok – újabb bakifotók a híres történelmi filmből
A hagyományőrzőként megismert Cseh Balázs remek saját felfedezésű bakikat juttatott el hozzám az Egri csillagok című magyar filmből. Nem, nem a már jól ismert hibákról (vagy a városi legendaként terjedő, a filmben nem szereplő karórás törökről és sárga buszról) van szó, így a vadászata eredménye ezért is különösen kedves a számomra. Talán néhányan kedvet kapnak, hogy leporolják a videokazettát, DVD-t, vagy éppen letöltsék és megnézzék újra a magyar várvédők heroikus küzdelmét a törökkel. A bakik pedig semmit nem rontanak az élményen, sőt…
Balázs magyarázatot is fűzött a képei mellé, amiket ezúton is köszönök. Íme:
Aki ismer, az már tudja; megszállottja vagyok az „Egri csillagok” c. magyar rendezésű filmnek. Tévedés ne essék, gyermekkoromban és mostan is legkedveltebb filmjeim egyike. Azonban saját „bakivadászatomat” nem hagyhatom ki ebből a filmből sem… Ezeregyedszer is végig tudnám nézni, mert mindig más szemmel nézem, ami újat mutat az akkori filmgyártás jeles; ámbár néha esetlen megoldásaiból! Ennek ellenére tisztelem, becsülöm a rendezőt/stábot, akik ilyen nagy horderejű filmet akkor megvalósíthattak; s olyan szép történelmi élményt nyújtottak számomra a filmen keresztül. Íme néhány kis apróság képekben, lesz még folytatás!
A hatalmas tüzes kereket a begyújtás után valakinek el is kellett indítania. Az ilyen komoly feladatra a Magyar Néphadsereg katonája lehetett a legalkalmasabb, természetesen szabályos gyakorlóruhában… (Klikk a képre a nagyobb mérethez!)
… azaz nem is egyedül volt. Az egyik gyújtott, a másik lökött? Mindegy, pörögjön a kerék!
Kíméletes ölés a középkori szabványoknak megfelelően: rugós szablyával
A lényeg: valóban hasba döfte, nem mellé szurkált
Forró vizet a kopaszra! Ha a hátrébb látható létrán mászóra valóban nem szándékosan löttyent a szurok, akkor neki ez maradandó élmény lehetett
Dugóban magukat szórakoztató lányok – videó
Dugóban araszolva figyeltem fel a mellettem „eldenszelő” lányokra, akik a maguk szórakoztatására kicsit feldobták a hosszú sétát. Nem tudtak a felvételről, tehát nem a kamerának csinálták. A háttérzene a rádióban szólt, ne kérdezze senki, nem tudom, mi az. Nekem mindenesetre jobb kedvem lett várakozás közben.

Gencsi gombák
„Gombacsalád” egy gencsapáti parkban. Semmi különös, csak megtetszett, ahogy kitornázták magukat a kavicságyból, az őszi levelek közé.

Az ehető tintagombával kapcsolatban megmaradt bennem egy korábban hallott figyelmeztetés, amit a Wikipédián is felleltem:
A tintagombák többsége nem ehető, ez alól három fajuk kivétel: a gyapjas tintagomba, a kerti tintagomba és a ráncos tintagomba. Alkoholt egyik fajjal sem szabad fogyasztani, mert az alkohol és a tintagomba együttesen enyhén mérgező.
Munkásbarát szerszám: a lapát
Dugóban araszolni egy zalai főúton nem jó. A negyedik több perces kényszermegállónál azzal nyugtattam magam, hogy legalább épül a 86-os út, azért kell várakozni, cammogni. Az épülés mondjuk nem a legjobb kifejezés, hiszen nem új sávokat kap, csupán a régi aszfaltot cserélik újra és megerősítik a padkát. Vagy valami ilyesmi. Először augusztusban gondolkodtam el ezen, amikor Rédics felé „száguldottam” ezen az észak-déli összekötőn. Akkor még nem jöttem rá, mi a furcsa ebben az építkezésben, de valami zavart. Amikor másodszor mentem arra már szeptemberben, akkor leesett a tantusz. Munkagép akad bőven, munkás is akad bőven, csak éppen senki nem dolgozik.
Lehet, hogy éppen én jártam arra rossz időben, augusztusban a kánikula miatt állhatott a munka, szeptember elején talán éppen tízórai időben mentem. Munkásbarát szerszám: a lapát részletei…
Szégyen utca, Szombathely
Ismét egy utcanév, amit nem talál meg a navigációs kütyü Szombathelyen. Egy ismerősöm hívta fel rá a figyelmet és a jelek szerint már több mint egy napja kint van a Metro melletti körforgalomnál ez az utcatábla. Az eredetileg Saághy utcával kapcsolatban évek óta megy a huzavona (pl. itt és itt), talán erre is akart utalni a tábla készítője.

Azért a korábbi bejegyzésemben említett Rómeó és Júlia sétány jobban tetszett.