Szemétledobó ajtaja feletti üveg díszítése a Rohonci út egyik tízemeletesében.
Szerző: admin
Szombathelyi folklór
Természetellenes az önkielégítés
Csak egyetlen szócska maradt ki, ettől mégis azonnal középkori nézeteket tükröz a blikk.hu cikkének bevezetője.
Ezer új autó Szombathely mellett (Légifotók)
Egy szemfüles riporter a levegőből készített néhány pazar képet pár ezer kikötőben rostokló új autóról Angliában, amit aztán most boldog-boldogtalan közzétesz nagy válság címszó alatt, illetve spamként, „poénos” levélként, közösségi oldalakon is terjed. Pedig igazából az lenne a hír, ha már rozsdásodó, hónapok, évek alatt ott rohadó autók lennének. A jelenség nem új, már tavaly nyár végétől lehetett hallani hasonló szituációkról. Néhány nap, vagy hét alatt azonban azokat az autókat elszállították.
Bár rengetegen elhajtanak mellette naponta, mégis kevesen tudják, hogy Szombathely közelében, a 86-os út mellett, a balogunyomi vasút átkelőnél is van egy telep, ahova rendszeresen érkeznek új autók. Nyáron csináltam légifelvételeket is róla. Egy elvetemült ismerősöm megszámolta, 976 autó állt a placcon, illetve tréleren.
Még több képért katt a linkre:
Táncsics Misi pakkot kapott!
Egy régebbi felvétel keresése közben bukkantam rá polcom egyik rejtett zugában az alább látható pakkra. A Szombathelyi Városi Bíróság küldte Táncsics Mihálynak. Az ismert történelmi személyiség nem kaphatta meg, na nem azért, mintha börtönben ülne. Én viszont megkaptam és tudom is mi van benne, csak az elírt név bájossága miatt nem bontottam fel eddig a csomagot. Egy csalóról készült felvételt küldött vissza a bíróság, hiába próbáltam lemondani a visszapostázásról. Így viszont nem maradtam le erről a vicces címzésről. A kézbesítőt sem zavarta, hogy nem Táncsicsnak hívnak, ilyen apróságon manapság már senki nem akad fenn.
Én, a menekült
Életem eddig rejtett szegletébe tekinthettem be az orvosi ügyelet nyilvántartása jóvoltából. Kellemetlen, amikor valaki reggel nem tud talpraállni némi gerincprobléma miatt, de ilyenkor segít néhány injekció. Rossz szokásomhoz híven alaposan átböngésztem a fájdalomcsillapítók belövését követően kézbe kapott „Ambuláns lap”-ot. Már az első adatsornál elkerekedett a szemem. Különös elbírálásban részesültem, menekültként kezeltek a nyilvántartásban. Már csak azt kellene tisztáznom, honnan és mi elől menekültem? Úgy tűnik van még néhány sötét folt az életemben.
A vízimentők himnusza
Nem ritka, amikor a komoly, felelősségteljes munkát végző emberekkel való beszélgetés közben valami olyasmi szakítja meg a társalgást, amit nehéz kibírni fülig szaladó száj nélkül. Ilyen volt az a csengőhang is, ami az egyik balatoni vízimentő telefonján hangzott fel. Mint kiderült, ez a dal szinte a himnuszuk. Morbid humor, de miért is ne? Ja, igen, a Sugarloaf – Ragga II. című számáról van szó. Itt meghallgatható és aki nem ismeri az is hamar rájön, hogyan kapcsolódik a vízimentőkhöz.
Jajj, de szép a karácsonyfa…
Jajj, de szép a karácsonyfa,
Ott van hagyva, kinn a francba’…
Eladatlan, hálós fenyőfák január 8-án egy bevásárlóközpont parkolójában. Két hete senkit nem zavarnak? (Az egyik fa mellett a január 8-i Vas Népe látható, időpecsét helyett.)
Kövek
Ezek a kavicsok a lakásunk cserépkályhájának tetején pihennek. Amellett, hogy számomra kellemes emlékeket hordoznak távoli tájakról, még hasznosak is ezekben a téli hónapokban. Amikor kissé átfagyva hazaérek csak leveszek két meleg kövecskét, a tenyerembe szorítom őket és máris jobban érzem magam.
Energiaválság
Ez a válság szó egyre inkább meghatározó lesz. Sorban morális, gazdasági, energiaválság követte egymást. Az utóbbinál remélem, hogy napokon belül újra megnyitják a gázcsapokat az oroszok és ha így lesz, akkor én még örülök is ennek a nem éppen kis problémának. Arra ugyanis kiváló a mostani helyzet, hogy sok ember rádöbbenjen: bizony eddig meglehetősen kényelmes dolgunk volt, viszont ez azért nem olyan természetes állapot. Ami már megvan, annak kisebb a becsülete, mint amire még ácsingózunk, így nem is becsüljük annyira (tisztelet a kivételnek). Most a napokban kiderül, hogy öt fokkal alacsonyabb hőmérsékleten is lehet vásárolni egy hipermarketben, sokakban rögzül, hogy az egy fokkal lejjebb állított termosztáttal 5-7 százalékot lehet megspórolni a fűtésszámlán és páran talán elgondolkodnak azon is, miért kell éjszaka fényárban úsztatni boltokat, műemlékeket, közintézményeket stb. A legújabb Interspar katalógust böngészve
Eltöprengtem, mikor láttam utoljára háztartási gyertya reklámot valahol. Nem emlékszem ilyesmire, de lehet, hogy csak átsiklottam felette. Most viszont szimbolikus jelentőséggel bír.
A Tesco-ban is csökkentették a hőmérsékletet 18 fokra. Ma voltam, bevallom, nem tűnt fel. Annak viszont örültem, hogy más módon is próbálkoznak az energiapazarlás visszaszorításával. A Borostyánkő áruháznál például nem tárul ki teljesen az ajtó és csak időnként alakult ki kisebb torlódás. Íme:
Apróságnak tűnhet, de a minimális kényelmetlenségért cserébe az áruház is tett valamit az energiafogyasztás visszaszorításáért. De azért még a fejekben néhol kellene némi extra fény. Az egyik vásárló nem sokkal a fénykép elkészülte után feldühödött, mert meg kellett állnia a bejáratnál a szembejövők miatt, ezért fogta és erővel kifeszítette az ajtót, ami aztán úgy is maradt, nem záródott be ezután. Izomagy…