Gencsi gombák

“Gombacsalád” egy gencsapáti parkban. Semmi különös, csak megtetszett, ahogy kitornázták magukat a kavicságyból, az őszi levelek közé.

Egy csoport tintagomba Gencsapátiban

Az ehető tintagombával kapcsolatban megmaradt bennem egy korábban hallott figyelmeztetés, amit a Wikipédián is felleltem:

A tintagombák többsége nem ehető, ez alól három fajuk kivétel: a gyapjas tintagomba, a kerti tintagomba és a ráncos tintagomba. Alkoholt egyik fajjal sem szabad fogyasztani, mert az alkohol és a tintagomba együttesen enyhén mérgező.

Csizma az asztalon

Zuhogó esőben értem ki egy szabadtéri programra. Fotóznivaló nem akadt, vendég sem, így úgy döntöttem, bevállalok egy “töki pompos” névre hallgató szalonnás, hagymás, tejfölös langallót. Megálltam a pult előtt és annyit láttam, hogy az eladó egy széken előre görnyedve ügyködik valamin. Nem akartam siettetni, gondoltam csak feláll előbb-utóbb. Nos, az “utóbb” jött be, miután a szomszéd árus átkiabált neki, aki látta, hogy egy ideje ott ácsorgok. Az ifjú hölgy csak annyit hallott, hogy a kollégája szól, ezért nyögve felegyenesedett, a jobb kezében egy ecsettel. A bal kezére egy zöld gumicsizmát húzott, amire éppen színes virágokat pingált. Amikor meglátott zavarba jött, az asztal alá hajította a csizmát és egy halk bocsánatot rebegett, fél lábon egyensúlyozva. Kíváncsi voltam, hogyan oldja meg a helyzetet és kértem a langallót. A hölgy egy pillanatig habozott, de aztán szalvétát ragadott, arra tette rá a pompost, majd gyorsan elvette a pénzt. Valahogy nem ettem olyan jóízűen, mint ahogy terveztem, hiszen óhatatlanul ott motoszkált a fejemben, hogy ott fogom a szalvétát, ahol a hölgy gumicsizmabelsős keze volt az előbb, ez pedig valahogy olyan, mint amikor egy étteremben a rántott gombafejes menünél valaki elsüti a hüvelygombás “poént”.

De ezek a virágos gumicsizmák is érdekesek. Most ez az új divat? Egyre többet látok belőlük. Ezt például egy esküvőn fotóztam:

Fogyókúrán a fogyókúrás nassok

A fogyókúrázókat még az ág is húzza. Nem elég, hogy megszenvedik az elvont finomságokat, még az általuk alapos mérlegelés után megvásárolt áruk is szivathatják őket. Íme, egy fogyókúrás szendvics. Önnek nem hiányzik valami?


(Fotó: Tánczos Balázs/Ízdoktor)

A zöldteás kekszet már én vettem ma, mert meggyőző volt a termékleírása. A dobozt kibontva azonban nekem is akadt némi hiányérzetem.

Termőre fordult a vodkafa

Szombathelyen a vérellátó épülete és a mentőállomás között áll ez a fa, amely a tél elmúltával azonnal bőségesen hozza a termését. Rendszerint reggelre látható a fűben a sok lehullott “gyümölcs”. A vodkának álcázott szeszesital gyártói vicces kedvükben voltak. Az egyik ital neve ugyanis “PANNÓNIA VODA”. Egy k-betű ide, vagy oda, a törzsvásárlóknak oly mindegy. Az már más kérdés, hogy a voda szláv nyelveken vizet jelent. Most vagy Pannónia vize erős, mint a vodka, vagy az üvegben lévő vodka-imitáció híg, mint a víz. Végülis mindegy, csak olcsó legyen.

Tyúk Surprise – Kiss Tibor tojásai

Megtaláltam a képeket, amiket említettem, a tojásban rejtőző tojást. Nincs semmi trükk, a 200 grammos, vékony héjú tyúktojásban egy normál méretű tyúktojás lapult. Ritkaság, főleg megörökítve.


Klikk a képre a teljes tojásgalériához! A vépi Kiss Tibor tojása épen és feltörve.

Rámnézett a tojás

Reggelinél sikerült egy pillanatig szemeznem a tojásommal. A főttel. Két szép sárga szemével rám nézett, de mielőtt megérthettem volna inkább bekaptam. Az utolsó emlékem róla ez a fotó.

Tíz percet kutattam az archív képeim között egy hatalmas tojás után, amit Vépen fotóztam le. A Blikkben jelent meg, de nem találtam meg a képeket. Pedig az igazán érdekes volt. A gazda előttem törte fel, arra számítottunk, hogy két sárgája lesz a héj alatt. De tévedtünk, egy sárgája volt a belsejében és benne még egy egész tojás!

Na, erre kíváncsi lettem volna, hogyan néz ki főtt tojásként. Ha meglesznek a képek, akkor feltöltöm. Hihetetlennek tűnik, de nem az.

20 deka párizsi, szelve

Egy kis zalai faluban álltam meg némi harapnivalóért. Zsemlét, kockasajtot és párizsit kértem. (Igen, tudom, miből készülnek, de szeretem ezeket, főleg vezetés közben.)

-Szeleteljem? – kérdezte az eladó hölgy kedvesen én pedig bólintottam és pénzt keresgéltem.
-24 deka lett, maradhat?
-Persze, maradjon csak. Nagy vagyok, belémfér.

Azt már a kocsi mellett vettem észre, hogy az eladó nem vitte túlzásba a szeletelést. Viszont igaza van. Mivel nem ismert, tudja, hogy nem vagyok falubeli. Egyedül ültem az autóban, így valószínű, hogy nekem kell. Öt zsemlére meg minek 20 szelet? Viszont ha utánaszámolunk, akkor kiderül, hogy csupán egy szelettel számította el magát, így lett a 20-ból 24 deka.De legalább a héját lehúzta.