Női dolgozót keres irodai munkára a 22 farkú főnök

Talán egyre többen használják az Internetet arra, hogy informálódjanak a munkaadóról, mielőtt jelentkeznének egy álláshirdetésre.  Lássunk is egy egyszerű példát, miért lehet ez hasznos:

Felveszünk női dolgozót irodai ügyintézőnek heti 2-3 napi munkanapnapra. Önéletrajzokat kérek a ...

A hirdetésben látható helyesírási hibát most hagyjuk, azt valószínűleg az újság gépelője ejtette és hagyjuk figyelmen kívül az egyes- és többesszámot is. Arra se térjünk ki, mennyire pozitív üzenete van annak, ha egy cégnek, vállalkozásnak, vagy annak vezetőjének freemail-es, freestartos stb. emailcíme van.

Tegyük fel nőből vagyunk és érdekel az állás. A személyes adatokat tartalmazó önéletrajz elküldése előtt azonban úgy gondoljuk, futunk egy kört a neten a hirdetésben látott adatok alapján. Írjuk be hát az emailcímet és máris látjuk az első találatban, hogy egy pénzügyi tanácsadó és hitelbehajtó cégről van szó. A második és a következő pár tucat találat azonban még beszédesebb.

Keresek igényes csajszit Vasmegyében. 22 farokkal.

Egyelőre még nem tudjuk eldönteni, a csajszikeresőnek van-e 22 farka, vagy a keresett hölgynek kell rendelkeznie ennyivel, mindenesetre a Kétfarkú Kutya Párt elbújhat szégyenében a két farkával.

A többi hirdetést nem másolom ide képpel (másolja az, akinek 22 farka van), de szemezgetek még párat, amiben ez az emailcím és telefonszám szerepel.

„45 -ös férfi keres vasi nagy luku csajszit. 22 farokra.”

„Szhlyen vagy környékről várok jelenkezőt 55 éves korig hölgyet akik birják a sext”

„Én is megkurnám szivessen vagy jelenkezzen egy jo nénike a h***@freestart.hu szét is nyalnám!!!! Szhlyen vagyok”

„Csáo!!! Vasi csajt keresek, 22 brokira.”

„keresek 55 ig vasi csajszit h***@freestart.hu 22 farokkal. 42 férfi vagyok és n n n n jo jo jo jo !!!! csako.”

„Vasmegyei csaszit keresek 55 ig fizetek dikrét kapcsira”

Stb., stb.

A kérdés már csak az, ilyen remek referenciák után vajon hányan adták be az önéletrajzukat a 22 farkúnak? A tanulság is kézenfekvő: ne használjuk a céges emailcímünket szexpartner kereső oldalakon.

Audis parkolóművész Szombathelyen

Néhány napja mutattam két képet a szombathelyi főposta mellett parkoló Audiról, amit januárban és májusban is sikerült hasonló „pózban” lekapni.  A sofőr specialitása, hogy két parkolóhelyet foglal el egyszerre, így kényelmesen lehet ki-beszállni a kocsiba mindkét oldalon. Ma reggel megint az utamba akadt ugyanaz az autó, szintén a postánál, most viszont a kedvenc kettes parkolója foglalt volt. Ahol korábban az Audi terpeszkedett egymagában, ott most egy nagy terepjáró és egy személyautó állt.


Jobb oldalon az előző bejegyzésben mutatott parkoló, ahol lám, két autó is elfér.


Az ismerős Audi sofőrje most is tágas helyet biztosított magának. Talán kamiont vezethetett korábban, ezért nem érzi az autója oldalát? Vagy szimplán nem tud parkolni?


A bal oldalon álló autó sofőrje nem igazodott az Audihoz, így nem őt fogják szidni, ha az A8-as odébbáll.

Legközelebb azt is megnézem, vajon két bérlet van-e a kocsi szélvédője mögött, vagy a sofőr egy cetlivel foglal el rendszeresen két fizetőhelyet, a parkolókkal amúgy sem eleresztett belvárosban.

(A képek kamerával készültek, elnézést a minőségükért.)

Frissítés:

Mészáros Zsolt (Sadness) munkatársam közben küldött egy emailt „Kedvenc Audid” tárggyal. Ő is lefotózta ma ezt az autót. Addigra viszont már valaki igyekezett illemre tanítani a sofőrt:


„Egy autó, egy parkolóhely, érted? Az Audi is csak egy kocsi”

Köszönöm az adalékot és köszönöm azoknak is az SMS-t, akik ma írtak, amikor a posta felé jártak és látták a korábbi blogbejegyzésben említett autót. Az előző bejegyzéshez klikk ide!

Keresd a különbséget! Audi-teszt

A két kép között kettő fontosabb különbség fedezhető fel. Vajon megtalálod?

A megfejtéshez gördíts lejjebb!

Megfejtés:

1.) Az egyik kép januárban készült, a másik májusban

2.) Januárban még idegeskedik valaki a sofőr parkolása miatt, májusban már nem. Lásd a januári cetlit:


„Uram! Ez két autó helye! Üdvözlettel!”

A két képen egyébként ugyanaz az Audi áll a szombathelyi főposta mellett. A sofőr biztosan el van ragadtatva Szombathelytől, ahol ilyen tágasak a parkolók.

Természetvédelem

Kaptam csatolt mellékletben egy meghívót. Belenéztem és mivel nehezen jegyzek meg időpontokat ráklikkeltem a nyomtatásra. Két lapot köpött ki a nyomtatóm. Az elsőn maga a meghívó szerepelt, a másodikon pedig csak két mondat: „Köszönjük, ha kinyomtatás előtt gondol a természetre. Takarékoskodjon a papírral!”

Használtcikk kereskedés

Ha már az előbb a szemetet említettem, akkor itt van egy másik kép is. Végre rászántam magam és megálltam Rábahídvégnél, ahol ez a kép tárul hónapok óta az arra utazók elé, a 8-as főút mellett. Sok külföldi is
jár erre, akik Rábafüzesnél lépnek be és a Balaton felé veszik az irányt. A képen egy használtcikk kereskedés látszik, többnyire Ausztriából összeguberált limlommal. Jó bornak is kell a cégér, ennyi ingyenreklámot nem sajnálok ettől a bolttól.

Mostanában nagyon rákattantam a szemétre. Lásd pl. írásomat a szombathelyi „patkánytanyáról”, azaz a jobb sorsra érdemes volt városi örömházról.

Buszos csapatok

Az egyik szombathelyi kertészetben beszélgettem egy régi ismerőssel. Mellettünk érdekes párbeszédek zajlottak, finoman fogalmazva nem túl magas röptűek. Mint kiderült, buszos kirándulók érkeztek, akik valamilyen termékbemutatóra jönnek a városba és külön programként megtekintik a most zajló tavaszi virágkiállítást is, ami egyébként ingyen látogatható. Mostanában több ilyen busz is érkezik naponta, tapasztaltabbá téve a kertészet munkatársait. A kiállítás bejáratánál például ki van írva, hogy a kiállított növények a rendezvény végén megvásárolhatók. Több száz beültetett virágról, fáról, cserjéről van szó egyébként, tehát senki ne cserepes virágokra gondoljon. A minap egy földből frissen kitépett virágokkal és bokrokkal megrakott kocsival gurult a pénztárhoz az egyik vásárló. A pénztáros hirtelen megszólalni sem tudott. Mint kiderült, a buszos társaság kiválogatta a kiállításon, mi az, ami tetszik nekik és ezeket iziben ki is húzkodták a földből. Hiszen ki volt írva, hogy megvásárolható…

Köszönjük, Vas Népe!

Remek reklámot kapott a nyugat.hu a Vas Népétől. Mint az a Vas megyei napilap szilveszteri összeállításából kiderült, a sporteseményeken nem tudják megkerülni a nyugat.hu nevet, hiszen ez több képen is szerepelt. Egyen azonban teljes terjedelemben látható lett volna, de ezt frappánsan megoldották a szerkesztőségben. Nem kitakarták a logónkat, hanem meghamisították picit módosították azt. De végül is semmi vész, hiszen a szombathelyiek jó része tudja, minek kellene ott szerepelnie és minden újság a megszokások rabja.  Ha így szokták, hát így szokták, sokkal nagyobb nevek is buktak már meg képmanipulálással, mint pl. a Reuters fotósa a drámaivá varázsolt füstoszloppal.

Tavaly jót nevettem az alon.hu egyik blogbejegyzésén, amiben arról panaszkodnak, hogy nem adhattak fel álláshirdetést a megye egyetlen napilapjában. Pontosabban nem a bejegyzésen nevettem, hanem ezen az abszurd helyzeten. De akkor tessék, itt a Vas Népe képe, rajta a nyugat.hu reklámtáblájával.


Úgy kelet ez nekünk, mint egy falat kenyér.

Bevallom, először egy „Aszt írja a F@sz Népe” című, németes beütésű írással készültem, de aztán ránéztem a cikk szerzőjére és nem akarom bántani T. T.-t. Elég neki a maga baja… Meg aztán nem is lenne vicces, ha a Fő téren tíz némettel felolvastatnám kamerába a Vas Népe címét és feltölteném a Youtube-ra a sok „Fasz Népe” -ként kiejtett nevet. A Vas Népében vannak kreatív fotósok, akik hamisítás nélkül is jó képeket készítenek, legközelebb jobb lenne arra hagyatkozni. Mert a vicces és nevetséges között van egy árnyalatnyi különbség.

Édeset akart a szarka, rajtakapta a gazda

Elmélázva bóklásztam az adventi vásárban az esti órákban és ráfeledkeztem az egyik pavilon elé kitett szaloncukrokra. Aztán arra eszméltem, hogy a szembe sétáló jólszituált pár nőtagja belekap a cukrok közé és mennek tovább, mint ha mi sem történt volna. Csodálkozva fordultam utánuk, de feltehetőleg szervezett akció volt, hiszen az őket követő pár nő tagja előreszólt a szarkának: „észrevette”!

És valóban, nyílt a faházikó ajtaja és az árus nézett ki rajta. „Asszonyom!” – csak ennyit szólt, de a címzett értette a „célzást”. Egy vakkantás kíséretében visszalökte a szaloncukrot és grimaszolva, sértődötten sarkon fordult. „Ha kért volna kóstolóba, elhiheti, hogy kapott volna…” -tette még hozzá a fiatal eladó, de már csak az elsuhanó pár hátának.