Bécsben olcsóbb az éves bérlet, mint a BKV-nál

Egy ismerősöm említette egy kiállítás megnyitója előtt, hogy Bécsben olcsóbb az éves tömegközlekedési bérlet, mint a BKV-nál, Budapesten, ráadásul sokkal rugalmasabb is. Elsőre nehezen hihető a dolog számomra, így leültem a számítógép elé és rákerestem.

Röviden összefoglalva: ismerősöm igazat mondott.

A bécsi éves bérlet 365 Euróba kerül, azaz lebontva 1 Euró/nap. Ez forintra átszámolva 108.770 forint (a bejegyzés idején érvényes 298 Ft/Euró árfolyamon). Lehetőség van arra is, hogy a bérlet árát havi bontásban vonják le a számláról, így 10 Euróval drágább lesz éves szinten a bérlet.

Budapesten ugyanakkor 117.600 forint az éves bérlet (395 Euró).

Bécsi éves bérlet - Olcsóbb, mint a BKV

Bár Ausztriában nincs törvényileg előírt minimálbér, mint nálunk, de 1000 Eurónál elvileg senki nem kaphat kevesebbet (298.000 Ft). Itthon a minimálbér bruttó 93.000 Ft, azaz nettó 60.915 forint. Tehát itthon kéthavi minimálbérbe kerül az éves bérlet és marad kb. 4 ezer forint dőzsölésre az év első két hónapjában egy minimálbért kereső munkásnak.

Bécsben a fényképes éves bérlet tulajdonosai ingyen vihetik magukkal a kutyájukat, vagy a bringájukat is a földalattin, vagy az S-Bahn-on (HÉV). A BKV-nál nem találtam utalást hasonlóra.
A bécsi tömegközlekedésben meghatározó Wiener Linien jelmondata Die Stadt gehört Dir (Tiéd a város).  A BKV szlogenje: Önnek jár.

Ennek jegyében plusz még néhány érdekesség:

-A bécsi tanítási szünet alatt, valamint vasár- és ünnepnapokon minden 15 év alatti gyerek ingyen utazik. A 6 évnél fiatalabb gyerekek mindig ingyenesen utazhatnak a bécsi tömegközlekedéssel.
-Péntek és szombat éjszaka, valamint ünnepnapokon a földalattik a nap 24 órájában közlekednek.

Az éves bérlet Bécsben tetszőleges hónap elsejétől számítva 12 hónapig érvényes. Budapesten január elsejétől december 31-ig.

Bécsben kb. 925 km-es úthálózaton 5 földalatti, 28 villamos és 83 autóbusz vonal kínál megbízható közlekedést a városon keresztül.

Összehasonlíthatnánk a bécsi és a budapesti járműparkot is, de minek? A bevezetőben említett kérdésre hamar megkaptuk a választ és büszkék lehetünk, hogy a tömegközlekedés hazai színvonala magasabb. Pontosabban csak az árszínvonal magasabb, de legalább ebben felzárkóztunk az EU-s szintre.

 

Üzletszerűen elkövetett vendégriasztás

Remek kirándulós programsorozatot kínál a Pannon Lapok vasárnaponként Geocaching álnév alatt. Ugyan  a klasszikus geocachinghez nincs sok köze, de sok családot ösztönöz közös kirándulásra, többek között a miénket is. Fejér, Vas, Veszprém és Zala megyei célpontokat jelölnek meg felkeresésre, ahol bélyegzésekkel igazolják a megjelenést. A program érdekessége, hogy a bélyegzés után kiosztanak egy halom bónt mindenkinek, amivel kedvezményesen lehet dőzsölni helyi vendéglátóhelyeken, olcsóbban, vagy ingyen lehet múzeumokat látogatni stb. Magyarul forgalmat generálnak a helyi vállalkozásoknak is. Az ember azt gondolná, ennek örülnek a helyiek. A tapasztalatok azonban mást mutatnak.

Sokan kirándulnak a négy megye érdekes helyszíneire

Egy meleg vasárnapi túra után beültünk egy Veszprém megyei fogadóba, ahol a fogyasztásból 15, a fagyiból 20 százalék kedvezményt kaphattunk a bón ellenében. A teraszon egy szabad asztalt találtunk, a többinél hozzánk hasonló kirándulók ültek bónokkal, azaz az újság akciójának köszönhetően tele volt a hely. A személyzet viszont látványos bemutatót tartott abból, hogyan kell úgy elmenni a rendelni kívánó vendégek mellett úgy, hogy ne kelljen rájuk nézni és a hangjukat se hallják. A fagyigépnél sem ült senki, érdekes volt látni, ahogy időnként feltorlódott a sor, majd percek múlva odébbálltak azok, akik nem egy órás programnak szánták a fagyivásárlást. A fizetésnél kiderült, hogy a felszolgálónknak fogalma sincs arról, hogyan kell kedvezményt beütni a pénztárgépbe, mi viszont nem vettük a lapot és már csak azért sem kívántunk lemondani a kedvezményről egy háromezres számlánál. Üdülési csekkel „természetesen” nem lehetett fizetni a vár mellett álló csárdában. Kifelé menet még elcsíptük a látványt, amint a fagyigépből  a tálcára kicsöpögő levet a felszolgáló visszaöntötte a tartályba.

A szomszédos várba egy különálló épületnél lehetett jegyet váltani. Üdülési csekket természetesen nem fogadtak el. Kifizettünk néhány ezer forintot a felnőttekre és gyerekekre, majd megkérdeztük, hol kell bemutatni a jegyeket. „Ja, azt sehol. Nincs jegyszedőnk, nincs rá pénz. Menjenek csak nyugodtan!”

A mi mosolyunk sem volt őszinte
A mi mosolyunk sem volt őszinte

A következő héten a közelbe, Kőszegre kirándultunk a játék keretében. A koronaőrző bunker előtt törmelék- és szemétkupac, azelőtt pedig „Fényképezni tilos!” tábla, amit lelkesen fotózott minden arra járó.  A Kálvária templomnál megkaptuk a bélyegzőnket, majd leültünk egy padra almát rágcsálni.  Van egy rossz szokásom, szeretek elolvasni mindent, ami holtidőben elém kerül. Így a szomszédos tájékoztató táblát is átfutottam, amitől elkerekedett a szemem. „A Kálvária-templom pihenőhely  kialakítása az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával, az alpannonia L00051 számú projekt  keretében valósult meg. A projekt összköltségvetése: 628240 Euro. Kedvezményezett: Kőszeg Város Önkormányzata”

Némi rágódás után bevillant, hogy talán nem az öt pár fapad kihelyezése kerülhetett 182 millió forintnak megfelelő Euróba, de talán szerencsésebb lenne a tájékoztató táblán a konkrét fejlesztésre fordított összeget feltüntetni. Pontosabban akkor szerencsésebb, ha az adott fejlesztés korrekt árakon került kiszámlázásra. Hódoltunk egy kicsit a valódi geocachingnek is (előre megadott GPS koordináták alapján kerestünk meg elrejtett dobozt). A trianoni kereszt mellett elrejtett ládát kutattuk fel, amit elvileg még erdőben rejtettek el, de a napokban kivágták a fákat a környékén. A ládát még megtaláltuk, de ideje lenni áthelyezni. Lefelé sétálva még rácsodálkoztunk egy Audira, amit a Kálváriához vezető földút elején parkolt le a tulaja, az út közepére. Talán a sofőr nem kapott infarktust félúton, mert a mentő is ott ment volna be hozzá.

A legjobb hely a parkolásra
A legjobb hely a parkolásra

Kőszegen meglátogattunk egy múzeumot, ahova a bónunkkal ingyen lehetett bemenni. A bejáraton büszke tábla hirdette, hogy a múzeum 29 millió forintos EU-s támogatásban részesült foglalkoztató és virtuális pontok kialakítására. A bónok leadása után a jegyszedő hölgy készségesen elmondta, merre indulhatunk. Javasolta, hogy a padláson kezdjünk és felhívta a figyelmünket, hogy felfelé vigyázzunk a csigalépcsőn, mert nagy a sötét, mivel minden izzó kiégett. A múzeum tehát megvalósította a virtuális világítást is, 29 millióból valószínűleg már nem telt 4 darab világítótestre. (Olcsó energiatakarékos égőkből az egész nem került volna egy ezresbe.) Láttunk nagy tájékoztató kijelzőket is, amiket talán balesetvédelmi okokból be sem kapcsoltak, nehogy megrázza az ingyen betérőket az érintőképernyő. A konnektor dugóját rátették a kijelzőre, hogy egyértelmű legyen, a gép nem működik. Kifelé még fültanúi lehettünk a „zárd be az ajtót utánuk, most már senki ne jöjjön ide” kezdetű zsörtölődésnek, fél órával záróra előtt.

A kincsesládát még erdőben rejtették el, de a fa is nagy kincs, azt elvitték

Ha magyarként két egyszerű kiránduláson ennyi negatív élményben volt részünk, akkor vajon mit tapasztalhatnak a hozzánk érkező külföldiek? Vajon visszatérnek röhögni?

Dögöljön meg a más gyereke!

A habtapi lap praktikus a gyerekszobákba. Gyakorlatilag egy szőnyeg-puzzle, amin és amivel játszani is lehet. Valóban praktikus és a kisgyerekeket is leköti, miközben tanulnak is vele. Rengeteg változata létezik, a legismertebbek azok, ahol az ABC betűit, számokat, állatfigurákat lehet kibontani a habszőnyegből, majd visszaépíteni bele. A bölcsisek és ovisok mozgáskoordinációját, logikáját is fejleszti, bár néhányan a harsány színeit kifogásolják. A gyerekek azonban inkább a színes dolgokat kedvelik, mint a fekete-fehéret és egy gyerekszoba amúgy sem a lakás szalonja, így mindegy.

Amikor az első hírek megérkeztek arról, hogy a szülők és gyerekek körében is népszerű habtapi lapok feltehetőleg rákkeltő anyagot tartalmaznak, akkor már egy cseppet sem lepődtem meg, pedig a lányom szobájában is van ilyen, azon hemperegve szokott a lovaival játszani. Öt éve nyúzza a lapokat. Amikor először hallottam a játék feltételezhető veszélyességéről leültem a net elé és kerestem hazai és nemzetközi híreket. Sajnos ezek is megerősítették, hogy vannak kockázatai a habtapi lapnak, de hogy mik, azt egyelőre nem tudni. Elindultak a vizsgálatok a lap rugalmasságáért felelős formamiddal kapcsolatban, ami belélegezve rákkeltő lehet.

Internetes tanulmányutamat befejezve egy nagy táskába pakoltam össze a habtapi lapokat, kislányom legnagyobb bánatára, de elmagyaráztam neki, hogy ő már nagy ehhez a játékhoz. A nagy puzzle egyelőre lekerült a garázsba, jól becsomagolva. A vizsgálat eredményét megvárom, ezután döntök, hogy a szeméttelepen végzi, vagy ha veszélytelen, akkor a kisebbik lányom is játszhat vele. (A safbaby.com 11 gyártót keresett meg és csak háromtól kaptak megnyugtató választ. A listát frissítik, amint van újabb fejlemény.)

Amikor két nap múlva is hallottam a feltételezett veszélyről a televízióban, akkor tettem egy rosszmájú megjegyzést a feleségemnek: a Vaterán valószínűleg megszaporodnak az eladásra szánt habtapi lapok. Talán magam sem gondoltam komolyan (de), ám az idő engem igazolt. Jelenleg félszáz ajánlat közül lehet válogatni, rendkívül kedvező áron, akár 1 forintért is, ha más nem licitál rá.

Íme egy hirdetés:

18DB NAGYMÉRETŰ HABTAPI PUZZLE!GYÖNYÖRŰ,1FT RÓL !!

ELADÓ EZ A GYÖNYÖRŰ 18DB-OS HABTAPI ,JÁTÉKSZIGETBEN VÁSÁROLT,JÓ MINŐSÉGŰ,MAKULÁTLAN ÁLLAPOTBAN!!!!
1DB=33X33CM
JÓ NAGY SZŐNYEGMÉRET JÖN KI BELŐLE:)!
MINDEN DARABJA MEGVAN!!!!
CSAK SZŐNYEG HELYETT VOLT LETÉVE,A KISLÁNYOMNAK,TISZTA ÚJ!!!
MOST 1 FT-RÓL INDÍTOM…!!!!
JÓ LICITÁLÁST KÍVÁNOK!!!!
Alkalmi vétel, ugye? Tiszta új, olcsó, szép… és lehet hogy rákkeltő.
.
Ez utóbbi valahogy kimarad a hirdetésekből, csak nem értem meg a szülőket. Az rendben, hogy saját gyerekét védi, de miért akar veszélybe sodorni olyanokat, akik nem néznek, nem olvasnak híreket és megörülnek egy ilyen alkalmi vételnek?
.
Amúgy már teljes nyugalommal szemlélem, mi mindenről derül ki a környezetünkben, hogy ártalmas, rákkeltő, mérgező stb. Egyszerűen nem tudok vele mit csinálni, nem tudok tenni ellene. A profit érdekében az élelmiszerek nagy részében olcsó adalékanyagok helyettesítik az összetevőket, labor-katyvaszok felelnek azért, hogy a termék ne csak 1-2 napig, hanem akár hetekig megőrizze a frissességét, állagát. A zöldségeket, gyümölcsöket is kezelik, hogy tovább maradjanak „frissek”.  Ezért kell a piacon vásárolni – hangzik el a „szakértők” szájából gyakran a tanács és talán ők el is hiszik maguknak, amit mondanak.
.
Én viszont nem. Veszélyes beállítani a piacot az egészséges termékek forrásául. Mintha elsuhanna az emberek füle mellett, hogy bizony piacokon árulták a dögkútból szedett húsból készült kolbászt, a patkánnyal teli kertben összeeszkábált húsipari termékeket. A gyümölcs sem attól lesz egészséges, mert magyar. Mert amíg a gazda a piacra szállítás előtt két nappal még lepermetezi rovar és gombaölővel, addig nincs miről beszélnünk.
.
Leginkább csak abban bízhatunk, amit saját magunk termelünk meg, távol a civilizációtól, járműforgalomtól. Vagy abban sem. Zala megyében van egy gyümölcsösünk, viszonylag messze lakott településektől és a főúttól. A mellette vezető utat pár éve feltöltette az önkormányzat, az addig hepe-hupás kátyúhalmaz most remek úttá változott. Ez szép és jó. Csak ha már tudjuk, hogy a feltöltéshez a leégett zalaegerszegi hűtőház romjait és talajcserére szánt földjét használták, akkor kapásból megsavanyodik a szép piros alma is. Mert bizony az útfeltöltéshez használt keverék veszélyes hulladék a javából. Az útból a földbe mossa a víz, onnan pedig bárhova elkerülhet.
.
Így hát feleslegesen aggódnék, mert minden tele van kemikáliákkal a környezetünkben. Azért amiről tudom, hogy a kelleténél mérgezőbb, azt kerülöm. Vagy azt sem, hiszen azzal kezdődik a nap, hogy kemikáliákat sikálok szét a fogaimon. Aki pedig abban a hiszemben él, hogy az nem lehet gond, hiszen kiköpi a fogkrém habját, annak javaslom, gondolkodjon el a „12 órás védelem” feliraton a tubus oldalán. Ha semmi nem maradna a szájában, akkor mi védene?

Baki az 56-os megemlékezésen – Tévét cipeltek ki a házból a műsor alatt

Az alábbi képsorokat nem szeretném kommentálni. Van, aki a szívéhez kapott, volt, aki alig bírta visszafojtani a nevetést. A felvétel a szombathelyi 56-osok terén készült, az 1956-os forradalom megemlékezésén. Az előtérben Szombathely MJV Versmondó Stúdiója, a háttérben meg néhány lakó, akinek sürgős volt az állami ünnepen tévét költöztetni. Videó, klikkelésre indul:

Klikk a képre a videóhoz!

Kész átverés

Kapcsolgattam a televíziót valamelyik este és egy sikongató menyasszonyon állapodtam meg, aki épp egy általam nem ismert férfit gyalázott.  A műsor szerint a Kész átverés ment, így ott ragadtam megnézni, mi a baja. Közben azon töprengtem, hova rejthették a kamerákat, hiszen négy kameraállást is láthattunk. A sofőrt, a menyasszonyt és a hátsó ülésen ülő utast közelről mutató kamera mellett volt egy nagytotál is középről. Sajnos ez régi mánia nálam, hogy nem a sztorira koncentrálok, hanem a körülményekre. Így aztán nem ért meglepetésként, amikor egy szivaros E.T. benézett az ablakon. Nézzétek csak:

Vagy E.T.-t ütik el éppen, vagy az egy kamera

A kép jobb alsó sarkában látható egy érdekes szerkezet árnyéka. Állványa van, fogantyúja… vajon mi lehet az?  A menyasszony mellére vetülő másik szerkezet meg mondjuk legyen az autó alvázmatricája. A kamerának jó halszemoptikája van, így sok minden belefér a képbe, például a szomszédos ház részlete is, a jobb felső sarokban. Így a méret alapján viszont már kívülről rögzítették a kamerát az autóhoz, pl. a motorháztetőre. Nagyon valószínű, hogy senkinek nem tűnt fel.

Nem, mégsem, kívülről nincsen rajta. Bocsánat, tévedtem. Akkor biztosan belülről és igen-igen nagy látószögű a kamera.

Hopp, belül sincs. Akkor mégis csak E.T.-t láthattuk…

Sok-sok évvel ezelőtt néztem egy híres riporterünk rendkívül népszerű műsorát. Ő az a riporter aki csak most, csak Önöknek, csak itt exkluzív és bulvármentes anyagokat nyomatott és a fél ország szájtátva nézte. Valóban érdekes anyagok lettek volna, ha nem rágja a szánkba, hogy csak ő merte, tudta, bírta megcsinálni ezeket. Mert ezzel együtt már vicces volt. Az Internet elterjedésével pedig az ilyen kijelentésekkel már nagyon csínján kell bánni. Na mindegy.  A sztárriporter egy rettentően veszélyes környéken forgatott, csak egyedül, egy szál kamerával. Legalábbis a körítés szerint. Érkezett is egy kocsi, amiből fegyveresek ugráltak le. A hátborzongató jelenetet riporterünk kommentálta, majd ismét megmutatták, ezúttal más kameraállásból… Száz emberből 95-nek talán le sem esett, annyira lekötötte őket a morcos fegyveresek ugrálása, de innentől ez a sztori is átment a vicc kategóriába. Mert vagy a riporter volt villámgyors a sokféle kávé elfogyasztása után, vagy mégsem egy kamerával dolgozott, vagy – ami a legviccesebb -, megkérte a fegyvereseket, hogy ismételjék meg a mutatványt.

Szóval csak óvatosan a látottakkal.