Oszlopnak vezet a “közúti visszatartó rendszer”

A szalagkorlátok (azaz közúti biztonsági acél vezetőkorlátok) feladata egyszerű: meg kell akadályozniuk, hogy a járművek elhagyják a pályát pl. egy baleset során olyan helyeken, ahol a pályaelhagyás súlyos  következményekkel járna. (Pl. szakadék, erdősáv mellett, éles kanyarokban, csúszós pályán stb.) Az EU csatlakozásunk utáni vezetőkorlátoknak már meg kell felelniük a szabványoknak, ezt feltartóztatási fokozatokba sorolják. Az N1-es fokozatnál például a korlátnak vissza kell tartania egy 1500 kg tömegű személygépkocsit, ami 80 km/óra sebességgel, 20 fokos szögben ütközik a korlátnak. Az igen magas, H4b fokozat esetében már egy 38 tonnás nyergesvontatót is meg kell fognia a korlátnak, ami 20 fokos szögben, 65 kilométer/óra sebességgel ütközik a szerkezetnek.

Jó esetben a szalagkorlátnak ütköző autó nem repül le az útról, hanem szikrázva, forgácsolódva ugyan, de a pályán marad, a korlát vezeti, amíg meg nem áll. Ezek ismeretében ajánlom megtekintésre ezt a képet, amit Szombathely határában készítettem.

Talán jól érzékelteti a felvétel, hogy a korlát egyenesen villanyoszlopnak vezeti a neki ütköző járművet, ami jó eséllyel súlyos sérüléshez, a legrosszabb esetben halálhoz vezet. Az oszlopok helye itt a közúti visszatartó rendszer mögött lenne, érzésem szerint. Jelzem, kívülállóként kotyogtam most bele, elképzelhető, hogy teljesen szabályos a fotón ábrázolt szituáció, de a baleseteknél tapasztaltak alapján mindenképpen veszélyes.

Egy illusztráció a tubosider.hu-ról:

Dugóban magukat szórakoztató lányok – videó

Dugóban araszolva figyeltem fel a mellettem “eldenszelő” lányokra, akik a maguk szórakoztatására kicsit feldobták a hosszú sétát. Nem tudtak a felvételről, tehát nem a kamerának csinálták. A háttérzene a rádióban szólt, ne kérdezze senki, nem tudom, mi az. Nekem mindenesetre jobb kedvem lett várakozás közben.

Klikk ide a videóhoz!

Munkásbarát szerszám: a lapát

Dugóban araszolni egy zalai főúton nem jó. A negyedik több perces kényszermegállónál azzal nyugtattam magam, hogy legalább épül a 86-os út, azért kell várakozni, cammogni. Az épülés mondjuk nem a legjobb kifejezés, hiszen nem új sávokat kap, csupán a régi aszfaltot cserélik újra és megerősítik a padkát. Vagy valami ilyesmi. Először augusztusban gondolkodtam el ezen, amikor Rédics felé “száguldottam” ezen az észak-déli összekötőn. Akkor még nem jöttem rá, mi a furcsa ebben az építkezésben, de valami zavart. Amikor másodszor mentem arra már szeptemberben, akkor leesett a tantusz. Munkagép akad bőven, munkás is akad bőven, csak éppen senki nem dolgozik.

Lehet, hogy éppen én jártam arra rossz időben, augusztusban a kánikula miatt állhatott a munka, szeptember elején talán éppen tízórai időben mentem. Munkásbarát szerszám: a lapát részletei…

KRESZ-teszt a 86-os útról

Egy hétköznapi szituációt láthat a képen.

10 pontos kérdés:

Ön a 86-os úton halad a kék színnel jelölt járművel. Megelőzheti-e az előzni tilos tábla előtt a záróvonal ellenére kocsisort és lassú járművet előző személyautót előző külföldi rendszámú kamiont, ha azt az út szélessége kivételesen lehetővé teszi?

Irányba állít

Úgy tűnik valaki nagyon buzgó volt, amikor ezt a táblát készítette.

A nyíl egyértelműen mutatja a haladási irányt, az pedig egyértelműnek tűnik, hogy ha elindulunk a jelzett irányba, akkor a nevezett település felé tartunk. A “felé” szócska így teljesen felesleges. Vagy ha már ilyen bőbeszédű volt az illető, akkor kiegészíthette volna még: “Lövő felé arra menni!” Kifért volna.

Skinhead egyetem

Oi! – köszönhetnék stílusosan, de inkább nem teszem. Bevallom, az oi-zást a skinheadekhez kötöttem, de nem tudtam, miért. Most utánanéztem, így már tisztább a kép. És hogy honnan jutott eszembe mindez? Innen:


Nyugat M-oi Egyetem

A kenyai elnök is megtiszteltetésnek vehetné, ha pedig a magyarországi szóból az “a” betű is bekerült volna, akkor esetleg még a kínai vezető követői is turistautakat szerveznének Szombathelyre. Így viszont “Nyugat Magyarországoi Egyetem” a megfejtés, ami nem túl jó cégér a bornak, hiszen az égtáj után is hiányzik egy kötőjel. A Google keresőjében érdemes rákeresni a NYME-re, mert ott is van mindenféle írásmód. A két leggyakoribb a Nyugat-magyarországi és a Nyugat-Magyarországi.

Tavaly egyébként többször is volt apró sikerélményem, ugyanis a cikkekben, vagy blogban megjelentetett csipkelődések után nagyon sokszor történt változás, ami dicséretes. Csak néhány példa:

  • A Stomfeld tábláról készített kép után hamarosan új táblát helyeztek ki a buszmegállóba, immár helyesen írva a nevet
  • A hónapokig kerülgetett “patkánytanyát” a cikk után két héttel már kitakarították
  • Ugyanez volt a helyzet a város határába, a főút mellé kiszórt szemétnél, igaz ott némi optikai tuning is történt
  • A Körmendi úton egy hét alatt pótolták a hónapokkal korábban ellopott jelzőtáblát, miután egy balesettel kapcsolatban szóvá tettem
  • A 86-os frissen átadott váti elkerülőjének körforgalmaiba a közeli kis falu irányát mutató tábla fölé felkerült az a tábla, ami mutatja, hogy mellesleg Csorna, azaz Győr/M1/Budapest felé is arra kell menni, ez is a jelzés után nem sokkal
  • A Blikkben megjelentetett óriáskátyú két nappal később “befoltozódott”
  • Stb.

Ez pedig talán azt is bizonyítja, hogy tényleg érdemes szóvá tenni dolgokat, nem kell feltétlenül hetekig, hónapokig bosszankodni valami miatt.

Rendőri karjelzésekről “közérthetően”

Az egyik baleseti tudósításomhoz érkezett olvasói hozzászólásban találtam erre a gyöngyszemre, ami alaposan leegyszerűsítve, lényegre törően mutatja be a rendőri karjelzéseket:

Rendőr karjelzései nem bonyolultak: ha a rendőr lapján van tilos, ha élén látom akkor szabad, ha fent a keze változás jön, lassítok. Ha hívogat menni kell. Amúgy meg a lóbált kezével mutatja hol haladjak el előtte vagy mögötte. (Majdaztenszabalyzom hozzászólása)

Ötcsillagos biztonság ignorálva

Ez az autó egy Vel Satis, a Renault korábbi zászlóshajója. A mérnökök rengeteget dolgoztak azért, hogy az utasok a legnagyobb biztonságban legyenek, ennek eredménye az ötcsillagos törésteszt is. A mérnökök sok mindent meg tudnak oldani, az emberi hülyeséggel azonban nehéz bármit kezdeni.

Ebben a Vel Satisban például hiába az ilyen-olyan pirotechnikai övfeszítő, mivel az anyósülésen ülő ember a bekapcsolt biztonsági övre telepszik rá, a látvány alapján rendszeresen. Ezzel ugyan kiküszöböli a figyelmeztető hangjelzést, de frontális ütközés esetén még az alatta megfeszülő öv is meglendíti a szélvédő és az arcába csapódó légzsák felé.

Pár éve már láttam ilyet egy román kisbuszban egy halálos balesetnél. Ott románok használták ezt a trükköt, ennek a Vel Satisnak szlovák rendszáma van, de biztosan itthon is vannak követői a módszernek. Korábban a Vatera aukciós portálon láttam biztonsági öv csatot egy ezresért. Ez is arra jó, hogy az utas elhallgattassa az övet hiányoló jelzést, átverve az érzékelőt. Szerintem ha a trükközők láthatnák élesben az összetört arcokat, beszakadt koponyákat, akkor talán meggondolnák, valóban jó ötlet-e így játszani?

Ellopott gigabájtok – Merevlemez gyártók trükkje?

Aki ma Magyarországon 1 TB-os (terabájtos) merevlemezt vesz, az kénytelen azzal szembesülni, hogy önkényesen elloptak tőle 93, azaz kilencvenhárom gigabájtot. (Sok ezren lehetnek olyanok, akiknek a számítógépében néhány gigabájtos a teljes háttértár. Ehhez képest gigászi az elcsórt bájtmennyiség.) Én csak azt nem értem, hogy miért nem léptek már fel ez ellen vagy a hatóságok, vagy a fogyasztóvédelmi szervezetek.

A különbség oka egyébként egyszerű. Az  átváltásoknál ugyanis ezres szorzót használnak 1024 helyett.

1 GB (gigabájt) az 1024 MB (megabájt)
1 TB (terabájt) az 1024 GB.

Az általam vásárolt merevlemez dobozán viszont már nagyvonalúan elfeledkeznek 24 GB-ról, ami több mint 5 DVD-nyi, vagy 34 Cd-nyi adatmennyiség. A csomagoláson ugyanis ez a felirat virít: 1 TB = 1000 GB. (Mintha apróbetűvel szerepelne a kenyéren, hogy 1 kg = 930 g).

Tehát én ennek az átverésnek a tudatában vásárolom meg a merevlemezt. De mivel gonosz vagyok, ezért ellenőrzöm a szűz merevlemezt, hogy valójában mit is kapok a pénzemért. És jönne az újabb sokk, ha eddig nem fedeztem volna fel már ezt az aljas trükköt az összes eddigi merevlemezemnél. A gyártók ugyanis 1 TB címszóval 999,958 milliárd bájtot adnak nekem, tehát már az alapoktól elfeledkeznek az 1024-es szorzóról. De félre a matekkal. A 999,958 milliárd bájt szabályosan átváltva 931 GB.

Tehát az 1024 GB helyett 931 GB.

Ha a merevlemez ára 25 ezer forint, akkor egy GB ára 24,5 forint.  Magyarul minden egyes merevlemeznél 2278,5 forintot a semmire fizetek ki, hiszen nem kapom meg a “kicsórt” tárterületet. De ha a pénzt nem nézzük, akkor közelítsük arról az oldaláról a dolgot, hogy összesen 136 CD lemeznyi tárterülettel lettem megrövidítve terabájtonként.

Ha az élet más területeit nézzük, akkor ugye nehezen nyelnénk le, ha 100 négyzetméteres lakás helyett 93 négyzetmétert kapnánk, vagy ha 5 darab 20 ezrest 93 db 1000 forintosra váltanának. A számítástechnikával vajon miért ilyen elnézőek a hatóságok?

Aki szeretne oda-vissza bitekkel és bájtokkal számolni, azoknak ajánlom ezt az oldalt.