A Savaria Múzeum nyitva tartásán nem könnyű eligazodni, hiszen a látogatónak tudni kell, mikor van nyitva hétfőn, vagy szombaton, esetleg a keddtől péntekig tartó intervallumban. Engem mindenesetre megakasztott a kiírás, visszaléptem és pár másodpercig azon gondolkodtam, mi a különbség. Így ez egy remek tábla, olvasásra és gondolkodásra bírja a látogatót már a lábtörlőnél.
Egy újabb zsákmánynövény gurgulászik egy ideje az autómban. Az egyik lámpánál figyeltem fel a rá aggatott színes papíron a „Ready to eat” feliratra, ami valami olyasmit jelent, hogy étkész, azonnal fogyasztható. Az USÁ-ban biztosan jó kis pereket nyernének az értetlennek álcázott emberek, akiknek megfeküdte a gyomrát a zöld levél, vagy szétkaszabolta a szájukat a pengeéles héj és elvéreztek. De én sem értem, mire akar utalni ez a felirat. Van olyan ananász, amit főzni kell fogyasztás előtt? Vagy amit csontzölden árulnak és érlelni kell? Az orosz felirat egyébként friss ananászokat jelent, a többit meg nem értem.
Előre bocsátom, csúnyán elfogult vagyok a házfalakat, táblákat, járműveket összerondító firkák alkotóival. Számomra ez nem művészet, inkább vandalizmus. De ígérem, türelmesen elolvasom a magyarázatokat, miért jó ilyen ragacsokat nyomkodni a jelzőtáblákra, miért dícséretes cirádás betűkkel felírni egy általam olvashatatlan szót pl. egy hófehér falra? Akik csak azt vetnék ide, hogy ez művészet, azok kíméljenek. Minimum fejtsék is ki, miért. Tényleg kíváncsi vagyok. Szombathelyen egyre több helyen látni hasonlókat, ezért is szeretném jobban megérteni a hátteret.
