Legalább őszinte

Kinéztem magamnak egy újabb kütyüt az autóba, mivel szeretem hasznos dolgokkal körülvenni magam. Hordozható áramforrásom volt már korában is, de több év alatt leamortizáltam. Egy átalakító segítségével bárhol 230 volthoz juthatok és a notebook töltése mellett múltkor 5 órán keresztül egy kis televízió is ment róla a semmi közepén. Ezért örültem, hogy ismét felbukkant egy szombathelyi áruházban ez a szerkentyű. Mire elhatároztam, hogy megveszem, addigra már csak egy volt belőle.

-Elég ramaty állapotban van a doboza, ugye nem visszahozott és újracsomagolt? – kérdeztem a pénztárosnőt, mire mosolyogva válaszolt:

-Dehogy! Szó sincs róla. A szállítók dobálják, ők nem vigyáznak rá…

Azóta is ezen töprengek, ezzel megnyugtatni akart, vagy elriasztani?