Kategória: archív

Ezer új autó Szombathely mellett (Légifotók)

Egy szemfüles riporter a levegőből készített néhány pazar képet pár ezer kikötőben rostokló új autóról Angliában, amit aztán most boldog-boldogtalan közzétesz nagy válság címszó alatt, illetve spamként, „poénos” levélként, közösségi oldalakon is terjed. Pedig igazából az lenne a hír, ha már rozsdásodó, hónapok, évek alatt ott rohadó autók lennének. A jelenség nem új, már tavaly nyár végétől lehetett hallani hasonló szituációkról. Néhány nap, vagy hét alatt azonban azokat az autókat elszállították.

Bár rengetegen elhajtanak mellette naponta, mégis kevesen tudják, hogy Szombathely közelében, a 86-os út mellett, a balogunyomi vasút átkelőnél is van egy telep, ahova rendszeresen érkeznek új autók. Nyáron csináltam légifelvételeket is róla. Egy elvetemült ismerősöm megszámolta, 976 autó állt a placcon, illetve tréleren.

Még több képért katt a linkre:

Ezer új autó Szombathely mellett (Légifotók) részletei…

Lennél itt üveges?

Franciaországban, Marseille-ben fotóztam ezt a focipálya mellett álló emeletes házat és közben azon morfondíroztam, vajon megszokott-e, hogy időnként beszáll egy-egy labda az ablakon?


„Te, rúgd már be Catherine néni ablakát, dobjon le nekünk egy kis vizet!”

Kisvakond és a felvilágosítás

Rokon kislány kapta meg a Jézuskánktól a Kisvakond sorozat Nyuszimama című képeskönyvét. A fa alatt lapozgatva aztán az is kiderült, hogy korrekt felvilágosító könyvet sikerült beszereznünk. Nincs mellébeszélés, méhecske, gólya és egyebek. A nyusziszerelem gyümölcse onnan bújik ki, ahonnan kell, Kisvkond és a többiek pedig örvendeznek. Tetszik, még mindig.

Kisvakond és a felvilágosítás részletei…

Figyelemelterelés

Ismét egy „véletlen” marketinges fogás. A rikító matrica felhívja a figyelmet arra, hogy most egy csomagban két készülék lapul. És nem mellesleg ugyanez a matrica „véletlenül” eltakarja azt az összehasonlító táblázatot, amelyből kiderül, hogy a termékcsalád legfapadosabb, valószínűleg kifutó változatáról van szó. Így a vásárló esetleg hirtelen örömében nem nézi meg ugyanezen gyártó alig valamivel drágább, de gyorsabb, nagyobb tudású és újabb berendezését. Így is meg lehet szabadulni az elfekvő készletektől.

Ravasz szörp

A bevásárlólistámra rejtélyes okokból szörp is került, így arrafelé vettem az irányt a szupermarketben. Ha már cukros lötty, akkor legalább legyen benne gyümölcs alapon átböngésztem az összetevőket és a Piroska márkában véltem meglelni a megfelelő ár/érték arányt, mivel nem csak aromával dúsított műanyagból állt, hanem 33 százalékban gyümölcslevet tartalmazott. Az már más kérdés, hogy íztől függetlenül mindegyik kizárólag almalevet és ehhez adták a cimkéhez passzoló aromát, de ne legyünk telhetetlenek. Nem keveset nyomott a latban, hogy a kinézett szörp sem tartósítószert, sem mesterséges színezéket nem tartalmazott. Feltűnt viszont egy polccal feljebb egy Fino márkájú szörpcsalád, ami ugyanazokat az ízeket kínálta, látszólag ugyanazon az áron és hasonló dizájnnal, mint Piroskáék, de míg a magyar márkanév alatt futó szörpöt kilencszeres, addig Fino-t nyolcszoros higításban javasolják fogyasztani a címkén. A gyártó adatait böngészve azonban kibújt a szeg a zsákból. Ugyanott készül a két termék és teljesen megegyező az összetétel. Bár mindkettő 369 forint, a Piroska 7 decis, a Fino félliteres üvegben van, az utóbbi tehát drágább. Aki pedig betartja a keverési tanácsot, az a Fino-t érzi édesebbnek, holott ugyanaz van mindkét üvegben. Ügyes. Csak azt nem értem, miért egy helyen árulják őket?

Magyar minőség

Kenőmájast akartam vásárolni egy újonnan megnyílt élelmiszerüzletben, amikor az egyik termék felett megláttam az alábbi jelölést: „magyar minőség”. Még átfutott az agyamon, hogy mennyire nem jelent ez semmit – a jól ismert „Henkel minőség!” szlogen is csak annyit jelent, hogy olyan, mint amilyent a Henkel gyárt -, de úgy döntöttem, ennél a terméknél kezdem a válogatást. Azok kedvéért, akik nem járatosak az élelmiszereken feltüntetett összetevők világában, teszek egy kis kitérőt. Az előírások alapján az öszetevőket mennyiségi sorrendben kell feltüntetni a csomagoláson, az szerepel a lista elején, amiből a legtöbb van az adott termékben. Magyar minőségű készítményünk például így kezdődött: Gyártási szalonna, sertésbőrke, ivóvíz, máj. Magyarul nyesedék és zsíradék adta alapját a magyar minőségnek. Mellette német kenőmájas, különösebb reklám és figyelemfelkeltés nélkül, 30 forinttal drágábban. Összetevői: Sertéshús (55%), sertésmáj (25%), szalonna. Remélem érezhető a különbség. Talán nem kellene lejáratni a „magyar minőség” fogalmat élelmiszerként árusított ipari hulladékkal, még akkor sem, ha a stabilizátorok, ízfokozók és ízesítő anyagoknak köszönhetően gusztusos és ízletes a műmájas.


Még egy kiegészítés, amire jó odafigyelni: a „kenőmájas” feliratú termékekben a máj aránya minimum 25 százalék, a „májas” pedig legalább 12 százalék májat tartalmaz.

Az ár a forint értékét tartalmazza

Némi zavar keletkezhetett a mátrixban a szombathelyi Vásárcsarnok lángossütőjénél, amikor ezt a feliratot kinyomtatták. (November 23-án még kint volt.) Valószínűleg az „Árak forintban értendők és az ÁFÁ-t tartalmazzák” sűrítéséből keletkezett az alábbi megmosolyogtató kiírás.


Tényleg, mennyi most a forint értéke?