Ezek a kavicsok a lakásunk cserépkályhájának tetején pihennek. Amellett, hogy számomra kellemes emlékeket hordoznak távoli tájakról, még hasznosak is ezekben a téli hónapokban. Amikor kissé átfagyva hazaérek csak leveszek két meleg kövecskét, a tenyerembe szorítom őket és máris jobban érzem magam.
Ez a válság szó egyre inkább meghatározó lesz. Sorban morális, gazdasági, energiaválság követte egymást. Az utóbbinál remélem, hogy napokon belül újra megnyitják a gázcsapokat az oroszok és ha így lesz, akkor én még örülök is ennek a nem éppen kis problémának. Arra ugyanis kiváló a mostani helyzet, hogy sok ember rádöbbenjen: bizony eddig meglehetősen kényelmes dolgunk volt, viszont ez azért nem olyan természetes állapot. Ami már megvan, annak kisebb a becsülete, mint amire még ácsingózunk, így nem is becsüljük annyira (tisztelet a kivételnek). Most a napokban kiderül, hogy öt fokkal alacsonyabb hőmérsékleten is lehet vásárolni egy hipermarketben, sokakban rögzül, hogy az egy fokkal lejjebb állított termosztáttal 5-7 százalékot lehet megspórolni a fűtésszámlán és páran talán elgondolkodnak azon is, miért kell éjszaka fényárban úsztatni boltokat, műemlékeket, közintézményeket stb. A legújabb Interspar katalógust böngészve
Eltöprengtem, mikor láttam utoljára háztartási gyertya reklámot valahol. Nem emlékszem ilyesmire, de lehet, hogy csak átsiklottam felette. Most viszont szimbolikus jelentőséggel bír.
A Tesco-ban is csökkentették a hőmérsékletet 18 fokra. Ma voltam, bevallom, nem tűnt fel. Annak viszont örültem, hogy más módon is próbálkoznak az energiapazarlás visszaszorításával. A Borostyánkő áruháznál például nem tárul ki teljesen az ajtó és csak időnként alakult ki kisebb torlódás. Íme:
Apróságnak tűnhet, de a minimális kényelmetlenségért cserébe az áruház is tett valamit az energiafogyasztás visszaszorításáért. De azért még a fejekben néhol kellene némi extra fény. Az egyik vásárló nem sokkal a fénykép elkészülte után feldühödött, mert meg kellett állnia a bejáratnál a szembejövők miatt, ezért fogta és erővel kifeszítette az ajtót, ami aztán úgy is maradt, nem záródott be ezután. Izomagy…
Lindosz, Görögország
Franciaországban, Marseille-ben fotóztam ezt a focipálya mellett álló emeletes házat és közben azon morfondíroztam, vajon megszokott-e, hogy időnként beszáll egy-egy labda az ablakon?
„Te, rúgd már be Catherine néni ablakát, dobjon le nekünk egy kis vizet!”
Nem éppen szívderítő látvány a Homok úton, Szombathelyen. A rikítózöld feliratok szerint itt kereshetjük „Anyút, Zaulit és Ádámot”. A háttérben takaros házak sorakoznak.
Napfürdőzni kanapén lehet.
Kommentár nélkül…
Karácsony előtti életkép Szombathelyen, a Zanati úton. A kifelé tartó autók nagy része a Tesco – Praktiker – Family Center felé vette az irányt.
Sárvári játszótér táblája. Valaki biztosan halálra nevette magát, amíg felírta ezt a pár „poént”. A „ne fürgyé le” annyira tetszett neki, hogy kétszer is felvéste.
Remek reklámot kapott a nyugat.hu a Vas Népétől. Mint az a Vas megyei napilap szilveszteri összeállításából kiderült, a sporteseményeken nem tudják megkerülni a nyugat.hu nevet, hiszen ez több képen is szerepelt. Egyen azonban teljes terjedelemben látható lett volna, de ezt frappánsan megoldották a szerkesztőségben. Nem kitakarták a logónkat, hanem meghamisították picit módosították azt. De végül is semmi vész, hiszen a szombathelyiek jó része tudja, minek kellene ott szerepelnie és minden újság a megszokások rabja. Ha így szokták, hát így szokták, sokkal nagyobb nevek is buktak már meg képmanipulálással, mint pl. a Reuters fotósa a drámaivá varázsolt füstoszloppal.
Tavaly jót nevettem az alon.hu egyik blogbejegyzésén, amiben arról panaszkodnak, hogy nem adhattak fel álláshirdetést a megye egyetlen napilapjában. Pontosabban nem a bejegyzésen nevettem, hanem ezen az abszurd helyzeten. De akkor tessék, itt a Vas Népe képe, rajta a nyugat.hu reklámtáblájával.
Úgy kelet ez nekünk, mint egy falat kenyér.
Bevallom, először egy „Aszt írja a F@sz Népe” című, németes beütésű írással készültem, de aztán ránéztem a cikk szerzőjére és nem akarom bántani T. T.-t. Elég neki a maga baja… Meg aztán nem is lenne vicces, ha a Fő téren tíz némettel felolvastatnám kamerába a Vas Népe címét és feltölteném a Youtube-ra a sok „Fasz Népe” -ként kiejtett nevet. A Vas Népében vannak kreatív fotósok, akik hamisítás nélkül is jó képeket készítenek, legközelebb jobb lenne arra hagyatkozni. Mert a vicces és nevetséges között van egy árnyalatnyi különbség.
Amikor először megkaptam a linket bevallom, nem próbáltam ki a játékot. Biztos voltam benne, hogy a szokásos szivatás. teljesen mindegy, mit válaszolok, a végén valami hülyeség lesz az eredmény. Végül aztán rászántam magam és kipróbáltam. Tom macskára gondoltam és a gép 14 kérdésből kitalálta. Aztán jött még Eric Cartman, Dávid Ibolya, Cleopatra, Fred Flinstones és a dzsinn mindegyiket kisakkozta. Egyedül Spock-ot (Star Trek) tévesztette el, de amikor megmondtam neki, hogy a válasz rossz, a következő ablakban több lehetséges válasz között őt is megemlítette. Javaslom, próbáljátok ki 
az Akinator-t és teszteljétek a gépet. Ha valamiben nem vagytok biztosak, akkor inkább a Nem tudom gombra kattintsatok, ne vezessétek félre a dzsinnt. Elképzelhető, hogy egyszerre nem tudtok belépni, egy időben ugyanis max. 1500 játékos válaszolhat a kérdésekre, hogy a dzsinn elkápráztassa egy megfejtéssel. Magyar nyelven sajnos még nem működik, de világnyelveken igen. Jó szórakozást!
Update: simán megvolt Süsü, Mézga Géza, Grabowsky is, no meg Sandra Bullock, Madonna, Orbán Viktor. Jó kis adatbázis lehet a háttérben. Tom Sawyerrel azonban megfogtam, helyette Huckleberry Fin-t adta találatnak, amit nevezhetünk paraszthajszálnyi különbségnek. Lajka kutya helyett pedig Gagarint kaptam. Ez sem fényévnyi különbség.Vajon minek örülnek majd az unokáink? 🙂