Beckham és szégyene

Milánóból küldte az alábbi két képet Antal Ildikó. Az elsőt még nyáron fotózta. A hanyatt fekvő Beckham alsójában duzzadó erő annyira sokkolt valakit, hogy festékesvödröt vett a kezébe, majd lábujjhegyre állt és felfestette a “vergogna”, azaz szégyen, gyalázat szót a plakát aljára. Ezután feltehetőleg izgalomtól remegve megcélozta Beckham férfiasságát és annak ívét követve elhajította a vödröt. Balszerencséjére sikerült elvétenie, így aztán szinte lekopírozta az eltakarni akart részt.

Emporio Armani talán vette a kritikát és télen már sokkal szolídabb pózba vágták Beckhamet. A folytatásért katt a “továbbra”:

Beckham és szégyene részletei…

Szalámirúd a mellek között

Régebbi képeim között akadtam rá erre az óriásplakátra, amelyet Horvátországban fényképeztem. Nálunk vajon elképzelhető lenne hasonló? Valószínűleg már a fedetlen keblek látványa is sokakat felháborítana és ehhez jönnek még hozzá a kereszt alakot öltő szalámirudak. Hazánkban balesetmegelőzési célból sem engednek hasonló, figyelemelterelő plakátot. Mondjuk a plakát mondandója nekem “nem jött le”, de az biztos, hogy én is rácsodálkoztam a látványra. Meztelen nővel, gyerekkel, kutyával mindent el lehet adni. Vagy lehet vele próbálkozni.

Reklám ufóul

Földönkívüli barátaink biztosan örülnek az ingyen al’ténak, agasnak és fónak, de azért szeretném tudni, mi az. A reklám a maga nemében viszont zseniális. A hívószóra (INGYEN) biztosan sokan közelebb mennek, majd mivel nem lettek okosabbak többen talán a boltba is betérnek, ahol kiderül, minek a maradványa az al’té.

Itt a kezem…

Azt szeretem a dizájnerekben, hogy az esztétikumot mindenek elé helyezik. Hát jó, legyen. De mi történne, ha a Kedves Olvasó üzletet kötne a képen látható Kedves Fiatalemberrel? Mivel pecsételik meg a bizniszt? Kézfogással? És mégis hogyan?


Hasonló grafikusi bravúrnak esett áldozatul az olimpia alatt végig futó reklámbanneren szereplő lány, akit eredetileg piros-fehér-zöld színekkel festettek ki, de a bannerre már tükrözve került, mert úgy adta ki magát a montázs. Így az ifjú hölgy olasz színekben pompázva szurkolt a magyar csapatról szóló hirdetésen.

Meguntad? Dobd ki…

Újabb szerencsétlen reklámra bukkantam, ezúttal az Index.hu-n futó Indafax kampányar. Nem elég, hogy idegesítő, eltakarja több szolgáltatás elérhetőségét (pl. fórum, webmail, videó), de a tartalma sem túl pozitív kicsengésű. Az üzenet ugyanis egyértelmű: dobd ki a fenébe eddig használt berendezésedet, hiszen már az internetről is faxolhatsz. Hű, nem mintha ezt nem tehettem volna eddig is, de most egyenesen felszólítanak arra, hogy kukába vágjam a berendezésemet és ezután az Indafaxnak csorgassam a forintokat.

Ami igazán bosszant ebben a reklámban az csupán annyi, hogy kis hazánkban még nagyon gyerekcipőben jár az a mentalitás, miszerint a használt, használaton kívüli, de még kitűnően használható berendezéseket a felhasználó átadja másnak, rászorulónak. Nem eladja, átadja. Helyette inkább megy a kukába, vagy évekig porosodik a szekrényben, raktárban, amíg már tényleg nem lehet semmire használni. Tisztelet a kivételnek.

Mély nyomokat hagyott bennem egy súlyos baleset Szombathely határában, ahol egy kamion karambolozott és felborult. Vadi új HP lézernyomtatókat szállított, talán több száz darabot. Aki látott már ilyen gépet eredeti csomagban az tudhatja, nagyon kipárnázzák őket csomagoláskor. A borulás azonban nagy mehanikai hatásnak minősül és feltételezhető, hogy egyes nyomtatók megsérültek.  Mi történt ezután Szombathely határában? (vagy bárhol máshol, ilyen esetben) Érkezett egy munkagép és a helyszínen péppé zúzta a több tízmilliós szállítmányt. A biztosító ugyanis így fizet, nem kellett pepecselni az átvizsgálással, vagy használtként történő értékesítéssel. Kérdeztem, nincs-e mód arra, hogy olyan intézmények kapjanak belőle garancia nélkül, akiknek egyébként nem lenne pénzük megvásárolni egy ilyen berendezést? A válasz egyértelmű nem volt. Helyette pillanatokon belül képződött pár tonna veszélyes hulladék, a biztosító pedig fizetett. Mindenki jól járt?

Panorámás telek, éber szomszédokkal eladó

Egy postaládában talált, rapszodikusan megjelenő reklámújságban leltem az alábbi hirdetést. Az ötlet jó és még nem túl jellemző: légifotón mutatja meg az eladásra kínált területet. A vevő könnyen átláthatja leendő birodalmát. Kis házikó, kutyaházzal, tűzrakóval, néhány fa, bokor, sövénykerítés.

De egy szemfüles érdeklődő ennél sokkal többet is kihámozhat. Láthatja a környező szőlőket és azt, hogy egyik szomszédjának hasonló faházikója van, mint amilyen az eladó telken áll, a másik oldalon viszont nagy téglaház áll. Sőt, azonnal láthatja a két éber szomszédot is, akik kijöttek a repülő zajára és tekintetüket az ég felé fordítva talán azt szemlélik, mi zavarja éppen a sziesztájukat. Íme: