Szerző: admin

Ajándékutalvány

Számos esetben hallhattuk már, hogy ha nincs ötletünk kreatív, hasznos ajándékra, akkor ezerszer jobb vásárlási utalványt ajándékozni, mint venni egy esetleg drága, de felesleges kacatot. Akinek sok kenyérpirító porosodik a szekrényében, az gondolom most bőszen bólogat. A karácsony előtt fotózott kép azonban két okból is érdekes.  Amikor az ember levásárolná az ajándékutalványát, akkor nem szívesen olvas ilyen feliratot.

Másrészt a nagybetűvel kezdődő sorok és a felkiáltójel elé elhelyezett pont mégis csempész némi vidámságot a bevásárlásba. Mintha a Pioneer űrszonda földönkívülieknek szóló üzenetét olvasnánk.

Vírust kapsz karácsonyi üdvözlet helyett

Komolyan gondolom, hogy kalodába kellene zárni és tereken mutogatni azt az elvetemültet, aki ismét útjára indította a Hallmark/CNN „vírust”. Vigyázat, még a Microsoft sem találja az ellenszert, mint az az alábbi levélből is kiderül, de ez nem csoda. Az emberi hiszékenység ellen ugyanis nincs ellenszer. Azok, akik továbbküldik ezt a bárgyú levelet valószínűleg segíteni szeretnének és nem is sejtik, hogy éppen maguk szórják szét a „vírust”, spammelnek, szemetelnek feleslegesen. Vírust kapsz karácsonyi üdvözlet helyett részletei…

H1 üti N1-et

Csak egy kis kiegészítés a H1 lép N1-re című korábbi bejegyzésemhez. Kíváncsi leszek, hozzák-e az akkor pánikoló újságok akkora terjedelemben ezt, mint anno a rab halálát, amit „feltehetőleg” H1N1 okozott.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben november 18-án, a hajnali órákban elhunyt egy 53 éves, előzetes letartóztatásban lévő női fogvatartott.

Az elkészült orvos-szakértői vizsgálat kizárta a fogvatartott H1N1 vírusfertőzését.

Szombathely, 2009. november 30.

Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

Agresszív tolató vagyok

A szombathelyi piac mellett álltam meg délután piros lámpánál. Úgy gondoltam, elpakolom az autóstérképet az anyósülésről a mellette lévő ajtózsebbe, ezért rutin mozdulattal behúztam az elektronikus parkolóféket és áthajoltam a túloldalra. (Ez a parkolófék remek dolog, egy karhúzásra masszívan befékezi az autót, mint a kézifék és gázadással lehet kioldani.) A pakolászás közben éreztem, hogy megrándul az autó, mintha lefulladt volna. Csodálkozva néztem vissza a műszerfalra, de ott semmi szokatlan nem fogadott, a motor járt. Rosszat sejtve néztem a tükörbe és nem csalódtam. Egy autó állt közvetlenül mögöttem, megszeppent hölggyel a volán mögött az anyósülés ajtaját éppen felszabó és az autójából félig kilógó vehemens fickóval. Agresszív tolató vagyok részletei…

Fantáziadús italcímke

Ajándékba kaptam egy üveg „whiskyt” és bár a mondás szerint ajándék lónak ne nézd a fogát, a szemem mégis megakadt az ötletdús címkén.

Arra ugyanis ismeretlen megfontolásból az alábbiak kerültek három különböző betűtípussal:

„Golf Team”
„The Best Golf Team”
„Golf Team”

A Vitexim Kft. terméke egyébként vizet, finomszeszt és természetes whisky aromát tartalmaz, no meg karamellt, a szín végett, azaz a whiskyhez semmi köze, legfeljebb messziről úgy néz ki, mintha. A cég igazán kipróbálhatná, mi történne, ha a fenti Golf Team feliratot kicserélnék az alábbiakra, természetesen változatos betűtípusokkal:

„Mpffff Pffhg”
„Pffffmmmhh hmmm”
„Pfffmpf hrrrr”

Szerintem nem lenne nagy visszaesés a forgalomban, sokan talán észre sem vennék, amíg az árcédulán csak három számjegy szerepel, nem négy.

A szakértő válaszol: mi az a jackfruit?

Egy thai reklámban keltette fel az érdeklődésemet a jackfruit nevű gyümölcs. Utánanéztem és kiderült, mást is érdekelt már. Az edenkert.hu szakértője válaszolt, közérthetően. Talán túlságosan is. Idézet a válaszból:

(…)a durián csak hatalmas, míg a jackfruit gigantikus gyümölcs. Az előbbi egy büdös, maláj majomkenyérfa-féle, az utóbbi valami indonéz kenyérfaféle termése. De lássuk részletesebben! (…) A gyümölcsök királyának nevezett duriánt (Durio zibethinus) Délkelet-Ázsiában termesztik. Akár húsz centiméteresre is megnövő termése szúrós-rücskös felületű, éktelenül büdös, zöldes, esetleg barnás színű. Ha erős késsel, fűrésszel vagy vésővel felnyitjuk, akkor édes illatú, krémes állagú, halvány-barackszínű húsához férhetünk. (…) A 40 méteres fán termő 1-2 kg-os gyümölcsök többeknek okoztak már komoly fejtörést. „Duriánt enni olyan, mint vaníliapudingot kanalazni a nyilvános vécében” hallottam valahol.

(…)A jackfruit a  kenyérfa vagy másnéven jákafa termése (Artocarpus heterophyllus) akár 40 kilót is nyomhat. (…) Akkorára nő, mint egy megtermett tölgyfa, és teljes felületét fehér, gumiszerű „takony” borítja. A világ legnagyobb gyümölcse akár 90 cm hosszúra is megnőhet, éretten sárgászöld színű, tüskés bőrű. (…)A túlérett gyümölcs rohadó hagymára emlékeztető szagot áraszt, de a gyümölcs még ilyenkor is fogyasztható. Állítólag a jackfruitról mintázták a gyümölcsös rágógumi ízét. (Forrás)

Amikor a fagyi visszanyal

Nehéz természet vagyok, ritkán hagyom szó nélkül, ha megpróbálnak átverni, vagy nem azt kapom, amit kértem. A közelmúltban kétszer is behúztak a csőbe.

Fagyizó a Savaria Plázában.
-Elnézést, csak ötezresem van, nem gond?
-Miért lenne?
-Jó, akkor kérek egy három gombócos puncs, gesztenye, vaníliát.
-Tessék, 390 forintot kérek.
-Tessék – nyújtottam át az ötezrest. A hölgy elkerekedett szemmel néz rám:
-Kisebb nincs?

Mély levegőt vettem, mire elnevette magát: Csak vicceltem!

MOL kút a Zanati úton. Hajnali fél négy, Szlovákiába kellett mennem, még kicsit kóvályogva tankoltam. A látványpékség illata viszont elcsábított.

-Friss a sütemény?
-Itt sütjük.
-Jó, kérek két pogácsát, egy virslis párnát és egyet abból a pufiból.
-Rendben. Tessék. A tankolással együtt 12 ezer forint lesz. Ja, a sütik tegnap délutániak, nem baj?

Korán volt még, de a bejelentés sikeresen feltornázta a vérnyomásomat. Egyelőre azonban csak csúnyán néztem a pénztárosra.

-Haha, vicceltem. Tudom mennyire pipa az ilyesmire. Nyugi, most sütöttük.

Vigyorogva jöttem el a kúttól és mindkét esetben jobb kedvem lett a kedves tréfáktól. Azóta azonban mindig várok 3-4 másodpercet, amikor úgy érzem, ki akarnak babrálni velem. Hátha közlik, hogy csak vicc volt. Sajnos a fenti két eset csak kivétel.

Ikszdé!

Egyre többször hallom a rádióban és televízióban, hogy nem kell tartani a netmagyar terjedésétől az iskolákban és az életben. Bár én nem értek ezzel egyet, a szakértők szerint ez csak jót tesz a nyelvünknek, frissíti, alakítja azt, hiszen már mi sem olyan régimódi szavakat használunk, mint ükapáink. Ismerőseim tudják, mennyire harapok a „vok” (vagyok), „tom” (tudom), ijen, ien, valyon és hasonló szavakért, amikor az nem sms-ben, hanem mondjuk hivatalos levélben, megkeresésben fordul elő.

Rohamosan terjed az XD is, ami eredetileg a csukott szemmel vihogást szimbolizálta, de sajnos nem egyszer hallottam már káröröm kifejezéseként élőszóban is azt, hogy „ikszdé”! Konkrétan: „ezt nem hiszem el, ikszdé, ikszdé!”

Talán egy kicsit túlzásba vitte a chatelést az illető. LOL. Fail.