S*gg gyermekcipő

Ez egy több éves kép Szombathely belvárosából, de eddig kavargott a fotóim között, most is csak véletlenül került elő. Jó példa arra, amikor a logótervezési folyamat során mindenki elsiklik a jelentés felett. Egy angol nyelvterületről érkező, vagy angolul tudó kiránduló valószínűleg nem ASSO-t olvas, hanem egy kör alakú logó előtti ASS feliratot, ami angolul segget jelent és valószínűleg a ködös Albionban sem számítana igazán csábító, populáris márkanévnek.

Persze vannak esetek, amikor az ember nem választhatja meg, mi kerül a feneke alá. Én pl. kifejezetten rosszul érezném magam mondjuk a GAY-696-os rendszámmal külföldön, tudván, hogy a három betű ilyen sorrendben angolul homoszexuálist jelent. Az utakon viszont lehet látni ilyen rendszámú autókat. Most eszembe jutott, miről kell még előkeresnem fotókat. Pl. a szombathelyi Philips egyik születésnapjára készült torta képét, amire angol nyelven írták fel a jókívánságokat és a „Philips Hungay”-t köszöntötte az egyébként györnyörű édesség. A cukrász már biztosan belefáradt az angol szövegbe, így nem tűnt fel neki a hiányzó r-betű, de az előbbi gondolatmenetből már azok is tudhatják, mit jelent a gay, akik esetleg eddig nem voltak vele tisztában. A Philips kapcsán bevillant egy beszállítóval kapcsolatos történet is, aki rendszeresen a Silipsz Kft-nek címezte a leveleit, van is belőle egy gyűjteményem, majd előkotrom. Számomra egyébként érthetetlen, hogy rendszeresen használt márkaneveket hogy képes valaki rendre rosszul, sőt, számomra bosszantóan mondani. Ilyen például a „Falcó” (úgy ejtsd, ahogy leírtam), vagy a „Tescó”.

Van viszont egy hazánkban is forgalmazott autótípus, ami még mindig mosolygásra késztet. Ez a Fiat Albea, amit szerintem nem lehet úgy kimondani, hogy abból ne fiatal Bea legyen. A Hyundai Getz-en megjelenésekor viccelődtünk, ma már talán senki nem jegyzi meg az autópályán, hogy „nézd már, hogy elhúzott a kis gecc…”

Csizma az asztalon

Zuhogó esőben értem ki egy szabadtéri programra. Fotóznivaló nem akadt, vendég sem, így úgy döntöttem, bevállalok egy „töki pompos” névre hallgató szalonnás, hagymás, tejfölös langallót. Megálltam a pult előtt és annyit láttam, hogy az eladó egy széken előre görnyedve ügyködik valamin. Nem akartam siettetni, gondoltam csak feláll előbb-utóbb. Nos, az „utóbb” jött be, miután a szomszéd árus átkiabált neki, aki látta, hogy egy ideje ott ácsorgok. Az ifjú hölgy csak annyit hallott, hogy a kollégája szól, ezért nyögve felegyenesedett, a jobb kezében egy ecsettel. A bal kezére egy zöld gumicsizmát húzott, amire éppen színes virágokat pingált. Amikor meglátott zavarba jött, az asztal alá hajította a csizmát és egy halk bocsánatot rebegett, fél lábon egyensúlyozva. Kíváncsi voltam, hogyan oldja meg a helyzetet és kértem a langallót. A hölgy egy pillanatig habozott, de aztán szalvétát ragadott, arra tette rá a pompost, majd gyorsan elvette a pénzt. Valahogy nem ettem olyan jóízűen, mint ahogy terveztem, hiszen óhatatlanul ott motoszkált a fejemben, hogy ott fogom a szalvétát, ahol a hölgy gumicsizmabelsős keze volt az előbb, ez pedig valahogy olyan, mint amikor egy étteremben a rántott gombafejes menünél valaki elsüti a hüvelygombás „poént”.

De ezek a virágos gumicsizmák is érdekesek. Most ez az új divat? Egyre többet látok belőlük. Ezt például egy esküvőn fotóztam:

Megorrolt

Ismerősöm végzősöket fotózott tablóhoz. A képeket aztán annak rendje és módja szerint retusálta. Főleg a pattanásokkal volt sok munka, a serdülő ifjak bővelkedtek ilyesmiben. Az ember azt gondolná, hogy az alanyok örülnek a plasztikázásnak, de az egyik elkeseredett diák reklamációjából kiderül, hogy itt is túl lehet lőni a célon. A fiú letörten szegezte neki a kérdést a fotósnak a tablót látva: „Hová lett az orrpiercingem???”

Az élő kapcsolás varázsa (Kossuth Rádió)

Május elsejei körkapcsolás a Kossuth Rádióban. Talán Hódmezővásárhely kap szót, a riporter hölgy lelkesen beszél a veterán járművek felvonulásáról, majd folytatja:

-Itt áll mellettem egy bőregér nevű csotrogány. Elnézést, hogy így nevezem, de elég rossz állapotban van – itt kicsit elbizonytalanodott a hangja, talán szúrós szemmel néztek rá. – Vagy nem így van? Csak kívülről néz ki romosnak?

A mikrofon végén ekkor egy letört hang, a tulajdonosé:

-Teljesen fel lett újítva. 2003-ban került hozzám roncs állapotban, de kétkezi munkával megcsináltam…

(Elfojtott nevetés a stúdióban.)

Bocsánat, nem szó szerinti a beírás, mert az autóban hallgattam, de majd megkeresem az archívumban és beszúrom az eredetit. 2009.05.01. 10.45 körül hangzott el az élő helyszíni riport.

(Update: itt a hangfelvétel, nem tévedtem sokat a fenti bejegyzésben 🙂 )

Újratervezés

Az iGo bevitt a sűrűbe Lakhegynél. Jó kis szőlőhegyi, hepehupás földutat jelzett nekem hagyományos útként. A szoftver egyébként korrekten ábrázolta az út kanyargását, csak aszfalt helyett traktorcsapa volt a kerekek alatt. Ebben a navigátorban még 2007-es program ketyeg, lehet, az újabbakban már javították a hibát. Végül elértem a célonmat, de 10 km-es sebességgel.

Szün!

Szűnni akaró köszönet a Duna-házban. Az rendben, hogy kitesznek egy ilyen táblát és sem a tervező, sem a cég vezetője, sem az alkalmazottak, sem pedig a táblát kihelyezők nem veszik észre az ordító bakit a feliratban, na de a kijáratnál hat tábla köszüni a vásárlást az a4team nevében, emígyen: „Köszünjük a vásárlást!”

Oké, a felirat nem nekem szól, én nem vásároltam náluk, de azért elgondolkodtató.

Kukorica pattogtatás, vízforralás mobiltelefonnal

Nagyon népszerű manapság a mobiltelefonnal pattogtatott kukorica. Akik először látják az amatőr(-nek álcázott) videókat, azok megdöbbenve küldik tovább ismerőseiknek, a káros sugárzás illusztrálására. Nos, a kukoricapattogtatás egyszerű számítógépes grafika, trükk, vagy eszement barkács eredménye, ezekről is van pár videó, de inkább nem adok tippeket, hátha valaki kipróbálja. (Rettegni vágyók kedvéért: a banán is veszélyes, de a kipattogtatott kukoricától az iPhone is felrobbanhat! Reklámlehetőség is van benne a hiszékenység kiaknázására. Ez pedig már tényleg csak erős idegzetűeknek, a veszélyekről.) De van egy videó, ahol sem számítógépes, sem kameratrükk nincs. Itt az ásványvíz kezd el bugyogni a hívások után. Nézzétek meg és próbáljatok erre épeszű magyarázatot találni.

Ha nem megy, akkor nézzétek meg ezt. Ennyi.

Vajon ha valóban kipattogtatná a kukoricát két összegerjedő mobil, akkor naponta hány jármű repülne a levegőbe, hány ágyék sülne meg a nadrágzsebek közelében?


Nem beleértve…

Véletlenül bukkantam erre a szövegrészletre a hullozoo.hu oldalon, a Hüllő Show történelménél. Inkább nem kommentálom.

A HÜLLŐ SHOW fénykorában közel másfél tucat különféle mérgeskígyó élt a terráriumokban. Viperák, kobrák, csörgőkígyók.
A neves herpetológus BENKE ZOLTÁN (†2001) a kiállításokon, diavetítéssel egybekötött előadásokat tartott, melynek a csúcspontja egy méregfejés volt. Ebben a csapatban soha marás nem fordult elő! (Zolit nem beleértve a csapatba)