Fucking utak

Bizony, bizony, a hírhedt F-betűs szó virít a címben, mégsem emlegetek semmiféle b*ást. Mindössze a Google Maps-ban kerestem meg, hol lehet ez az osztrák település. A térkép szerint az 1070-ben alapított falu minden utcáját Fuckingnak hívják. Kicsit elszégyeltem magam, amikor a Google keresőbe beütöttem a „Fucking Austria” szavakat (magyarul kb. kiba*tt Ausztria), de ez legalább célravezető volt. A település honlapján virít egy archív fotó, ahol egy német nyelvű figyelmeztető tábla is látható a településnév alatt: „Fucking – Nicht so schnell!”, azaz Fucking – ne olyan gyorsan!

Nemrégiben Szili Katalin vett részt egy külföldi rendezvényen, ahol a 2010-es Európa Kulturális Fővárosát képviselte. A vendéglátók a nagy magyar zászló alá kiírták a Pécs nevét is, emígyen: PECH.

Reméljük, nem jóslat.

Termőre fordult a vodkafa

Szombathelyen a vérellátó épülete és a mentőállomás között áll ez a fa, amely a tél elmúltával azonnal bőségesen hozza a termését. Rendszerint reggelre látható a fűben a sok lehullott „gyümölcs”. A vodkának álcázott szeszesital gyártói vicces kedvükben voltak. Az egyik ital neve ugyanis „PANNÓNIA VODA”. Egy k-betű ide, vagy oda, a törzsvásárlóknak oly mindegy. Az már más kérdés, hogy a voda szláv nyelveken vizet jelent. Most vagy Pannónia vize erős, mint a vodka, vagy az üvegben lévő vodka-imitáció híg, mint a víz. Végülis mindegy, csak olcsó legyen.

Képrejtvény

Vajon mit fotóztam Szombathely Fő terén?

a.) Pluto kutya leszakadt fejét
b.) Elvesztett, félszemű játékmacit
c.) Nagytestű kutya bőséges vacsoráját másnap délben

Megfejtés később…

Földről pattant kukorica

Vendéglátásban évtizedeket dolgozó családtagom látogatott ki május elsején a szombathelyi Sportligetbe. Eredetileg a sör és a virsli is szerepelt a programban, ebből azonban semmi nem lett. Az egyik ételárusnál a szél belekapott a szalvétahalomba és lefújta a földre. Néhányan elmentek mellette, többek között egy hölgy is, az apró termetű kutyájával. A pultos kiszolgálta a következő vevőt, de már nagyon bánthatta a szemét a földön hempergő szalvétaköteg, mert előjött a sátrából, felvette a kupacot, visszatette a pultra és rátett valami nehezéket, így a következő vásárlóknak az alól kellett kipecázniuk a remélhetőleg „csak” földes szalvétákat.

A szél egyéb huncutságokat is művelt, például ledöntötte a kukoricapattogtató tégelyét is. Szegény árusnak némi időbe telt, mire a földre borult kukoricákat visszaszedegette a tégelybe a földről. Ez volt az a pont, amikor rokonom minden ottani ínyencségről lemondott és otthagyta a Sportligetet. Úgy látszik, finnyás családom van.

Így is lehet

Május végéig beváltható, 15 százalékos kedvezményre jogosító bónnal mentem nagybevásárlásra a DrogerieMarkt-ba. Összeírtam, mi minden kell és mivel nagyjából az árakkal is tisztában vagyok, így könnyen eldönthettem, megéri-e az adott áru, vagy nem a 15 százalékos kedvezménnyel. Nos, a többség megérte, így abban a tudatban raktam meg a kosaramat, hogy tisztító-, mosogatószert és egyéb kencét, kemikáliát egy darabig nem kell beszerezni. (Ha beszabadulok egy boltba, akkor ritkán tudok kijönni azzal az egy termékkel, amiért bementem. Ezért igyekszem minél kevesebbszer bevásárlásra indulni.)

Így is lehet részletei…

Fénynyeremény a Zeptertől

Nagymamám igen szerencsés csillagzat alatt születhetett, mert megint nyert. Ezúttal 10 ezer forint értékű nyereménnyel lehetett gazdagabb, ha elmegy érte Szombathelyen a Thököly u. 48. szám alá, ahol a kapualjban várják majd 17.30-kor.  Mindezt telefonon közölte vele egy kedves hölgy. A nagyim már rutinos, így nem egyedül indult útnak a nyereményért. Mentem vele én is. Fénynyeremény a Zeptertől részletei…

Fekvő kép

Fodrászatban fotóztam egy újságnak. Csinos, fiatal fodrásztanuló mutatta be a fortélyokat.  Készült vagy tíz portré, de biztosra akartam menni.

-Csinálnék néhány fekvő képet is – mondtam a hölgynek, mire ő elpirult és közölte, hogy azt ő annyira nem szeretné. Beletelt néhány másodpercbe, mire leesett, hogy ő azt hitte, neki kell lefeküdnie, miközben én a kép tájolásáról beszéltem. Utólag belegondolva meglepő lett volna, ha felvetődik a pultra és valamilyen pózba vágja magát. Azt hiszem értetlenül néztem volna a produkciót.

Szórakozóhelyeken jellemző, hogy amikor objektívvel közelítek valamilyen dekoratív leányzó felé, akkor ő a mellet düllesztve, popsit kitolva, orrot megemelve (Playboy-póz), kissé elnyújtott hangon közli: „Jaaajj, ne fotózz le…!”

Ananász – nem a méret a lényeg?

Szeretem a (nálunk) egzotikusnak számító gyümölcsöket, szerencsére jópár a kertünkben és a lakásban is megterem. (Erről majd máskor, de pont tegnap láttam sharon-gyümölcsöt darabonként 600 forintért, amelyből egy fán száz darab felett szüreteltünk, Szombathelyen.) Hónapok óta nem jártam a Tesco-ban, de csütörtökön betértem és természetesen a gyümölcsöspultokat is körbejártam. A gránátalma aranyárban volt (a kertben már jön rajta a virágbimbó), a görögdinnyében még nem bíztam, így maradt a banán, narancs, kiwi (ez is épp most kezd virágozni) és egy illatos ananász. Ez utóbbin sokat rágódtam az ára miatt, de hát egyszer élünk, így öt gombóc fagyi áráért (599 Ft) az autómban landolt.

Aznap este a feleségem is hazaállított egy ananásszal, de jóval nagyobbal, mint az én kiválasztottam. A méret azonban valami rejtélyes oknál fogva nem társult magasabb árral, sőt. A LIDL-ben beszerzett gyümölcs 300 forintot kóstált, tehát a ránézésre kétszer nagyobb ananász fele annyiba került, mint a kisebb társa. De elővettem a mérleget is kíváncsiságból. A 300 forintos ananász 3,02 kg, a kisebb  1,19 kilót nyomott. Mivel mindkettő lédús és ízletes, így nem kérdéses, melyik kapja a kitűnő ár/érték arányt.

Ananász – nem a méret a lényeg? részletei…

Az élő kapcsolás varázsa (Kossuth Rádió)

Május elsejei körkapcsolás a Kossuth Rádióban. Talán Hódmezővásárhely kap szót, a riporter hölgy lelkesen beszél a veterán járművek felvonulásáról, majd folytatja:

-Itt áll mellettem egy bőregér nevű csotrogány. Elnézést, hogy így nevezem, de elég rossz állapotban van – itt kicsit elbizonytalanodott a hangja, talán szúrós szemmel néztek rá. – Vagy nem így van? Csak kívülről néz ki romosnak?

A mikrofon végén ekkor egy letört hang, a tulajdonosé:

-Teljesen fel lett újítva. 2003-ban került hozzám roncs állapotban, de kétkezi munkával megcsináltam…

(Elfojtott nevetés a stúdióban.)

Bocsánat, nem szó szerinti a beírás, mert az autóban hallgattam, de majd megkeresem az archívumban és beszúrom az eredetit. 2009.05.01. 10.45 körül hangzott el az élő helyszíni riport.

(Update: itt a hangfelvétel, nem tévedtem sokat a fenti bejegyzésben 🙂 )