Valóban igényes, informatív, magyar cégeket és szolgáltatásokat hirdető reklámfelület Ausztriában. Csak hogy jó példát is mutassak.
Sopron Pláza, Alpha Park, Birdland Resort és Foton Ablak hirdetések
Valóban igényes, informatív, magyar cégeket és szolgáltatásokat hirdető reklámfelület Ausztriában. Csak hogy jó példát is mutassak.
Sopron Pláza, Alpha Park, Birdland Resort és Foton Ablak hirdetések
Vettem egy közepes adag pattogatott kukoricát egy rendezvényről hazafelé tartva. Emlékszem, már fizetés után rácsodálkoztam a zacskó anyagára, igazi vastag papír volt. A kocsiban aztán alaposabban is szemügyre vettem az ábrát és a német feliratot. A Pagemaster című filmet reklámozta és még nyereményekkel is kecsegtetett, ha megválaszolom az alábbi egyszerű kérdést: „Von wessen fantastischer Reise handelt „Der Pagemaster?”
A beküldési címnél csak posta van feltüntetve, sem SMS-ben, sem email-ben nem tudnék pályázni és még egy apróság miatt sem: a beküldési határidő 1995. március 31.És ez nem elírás. Egy 14 éves zacskóban kaptam a kukoricát. Hazafelé számolni akartam a retró jegyében, hány Trabant, Lada, Wartburg robog el mellettem, de már eggyel sem találkoztam.
A csomagoláson látható és a valós termék között kb. húsz apró eltérést fedezhet fel a szemfüles Olvasó. Ha egyet megtalált, akkor már mindet megtalálta. A helyzet egyébként a sajt belseje felé sem javult. Biztosan kevés paprika termett tavaly.
Amikor a nyugat.hu beszámolt az új bevásárlóközpont tervéről és azt is hozzátette, hogy az már nyáron nyithatja kapuját, akkor egy olvasó rákérdezett: melyik nyáron? A kérdés jogosnak tűnhet, tekintve hogy a cikk mellé tett légifotókon jól látszik: szántóföld az a terület, ahol nyáron már az új shopping center állhat. A kételkedők részére kerestem elő néhány légifotómat 2008-ból, egészen pontosan május 3-án készültek.
A nagy üres placcon hat hónappal később megnyílt a Park Center, jobbra fent az épülő ALDI, amely másfél hónapra rá nyitott. Balra fent az Interspar. Balra lent a Honda és a Citroen márkakereskedés.
Kinéztem magamnak egy újabb kütyüt az autóba, mivel szeretem hasznos dolgokkal körülvenni magam. Hordozható áramforrásom volt már korában is, de több év alatt leamortizáltam. Egy átalakító segítségével bárhol 230 volthoz juthatok és a notebook töltése mellett múltkor 5 órán keresztül egy kis televízió is ment róla a semmi közepén. Ezért örültem, hogy ismét felbukkant egy szombathelyi áruházban ez a szerkentyű. Mire elhatároztam, hogy megveszem, addigra már csak egy volt belőle.
-Elég ramaty állapotban van a doboza, ugye nem visszahozott és újracsomagolt? – kérdeztem a pénztárosnőt, mire mosolyogva válaszolt:
-Dehogy! Szó sincs róla. A szállítók dobálják, ők nem vigyáznak rá…
Azóta is ezen töprengek, ezzel megnyugtatni akart, vagy elriasztani?
Energiatakarékos izzók széles választéka a Media Marktban. Számos érv szól mellettük, amelyekkel a Földünket óvhatjuk, de miért kell ezeket ilyen környezetszennyező műanyag burokba csomagolni?
No comment.
A Tesco-ban bukkantam erre a zöld teára, amelynek származási helye Lengyelország. Mint az közismert, a meleg éghajlatú Lengyelország kitűnő teatermő vidék, így semmi különös nincs abban, hogy onnét „származik” ez a tea. Azért a polcon ne a magyar kókuszdió mellett keressük, bár az utóbbi ugyanúgy terem nálunk, mint a tea lengyel barátainknál.
Hónapokkal ezelőtt fotóztam a lenti képet egy szombathelyi multi áruházban. A címkén két akciós ár szerepel: 1 euró és 300 forint. Akkor még egy euró kb. 260-265 forintot ért, így lehetett némi rossz szájíz a vásárlókban, főleg, mert euróban nem lehetett fizetni. Mára viszont 1 euró közel 300 forint, így kiderült, hogy az eladók nem ügyeskedtek, csak a jövőbe láttak.
Ugyanebben a boltban kaptam le egy másik árcédulát is, két áral: 300 HUF és 625 HUF. Értelemszerűen az alacsonyabb árat kell fizetni ilyen esetben a pénztárnál, de azért elgondolkodtató, hogy az üzlet nyitásának napján már ennyi számmal kell megbírkózni a vásárlónak.
Ez a válság szó egyre inkább meghatározó lesz. Sorban morális, gazdasági, energiaválság követte egymást. Az utóbbinál remélem, hogy napokon belül újra megnyitják a gázcsapokat az oroszok és ha így lesz, akkor én még örülök is ennek a nem éppen kis problémának. Arra ugyanis kiváló a mostani helyzet, hogy sok ember rádöbbenjen: bizony eddig meglehetősen kényelmes dolgunk volt, viszont ez azért nem olyan természetes állapot. Ami már megvan, annak kisebb a becsülete, mint amire még ácsingózunk, így nem is becsüljük annyira (tisztelet a kivételnek). Most a napokban kiderül, hogy öt fokkal alacsonyabb hőmérsékleten is lehet vásárolni egy hipermarketben, sokakban rögzül, hogy az egy fokkal lejjebb állított termosztáttal 5-7 százalékot lehet megspórolni a fűtésszámlán és páran talán elgondolkodnak azon is, miért kell éjszaka fényárban úsztatni boltokat, műemlékeket, közintézményeket stb. A legújabb Interspar katalógust böngészve
Eltöprengtem, mikor láttam utoljára háztartási gyertya reklámot valahol. Nem emlékszem ilyesmire, de lehet, hogy csak átsiklottam felette. Most viszont szimbolikus jelentőséggel bír.
A Tesco-ban is csökkentették a hőmérsékletet 18 fokra. Ma voltam, bevallom, nem tűnt fel. Annak viszont örültem, hogy más módon is próbálkoznak az energiapazarlás visszaszorításával. A Borostyánkő áruháznál például nem tárul ki teljesen az ajtó és csak időnként alakult ki kisebb torlódás. Íme:
Apróságnak tűnhet, de a minimális kényelmetlenségért cserébe az áruház is tett valamit az energiafogyasztás visszaszorításáért. De azért még a fejekben néhol kellene némi extra fény. Az egyik vásárló nem sokkal a fénykép elkészülte után feldühödött, mert meg kellett állnia a bejáratnál a szembejövők miatt, ezért fogta és erővel kifeszítette az ajtót, ami aztán úgy is maradt, nem záródott be ezután. Izomagy…